Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Szarka Tíibor: Egy miskolci munkásfőispán

nőrzését megszigorította. A rendőrség útján elkobozta készleteiket. Fő gondja a "kötött bérű" dolgozók közellátása volt. Ennek politikai hát­teréről a következeket mondta: "Azért, hogy a köztisztviselő a fizeté­séért esetleg egy kilogrammnyi barackot sem vehet, nem a demokrácia, hanem a fasizmus háborús uszítása a felelős. Egyik-másik pártszónok ellenzéki szerepet igyekszik játszani a vidéki gyűléseken annak elle­nére, hogy pártja bennevan az ország kormányzását intéző kœlicioban. Ezt nem szabad tűrnünk." Amikor az ún. -"szabad bérűektől" (ügyvédek, orvosok) megvonta a közellátási szolgáltatást, azok megint felzúdul­tak. Pedig köztudomású volt, hogy az orvosok élelemért gyógyítottak és az ügyvédek, közjegyzők is egy-egy kérvényt, idézést is egy kg liszt és 6 tojás ellenében írtak meg. Mi lett az eredménye ennek a szigorú ellenőrzésnek, s a "kemény kéz" politikájának? Az, hogy a közellátási minisztérium Borsod megyé­nek utalta át Heves, Abaúj, Zemplén és Szabolcs megye termékfölöslegét is, hogy a borsodi iparvidék termelésének folyamatosságát biztosítani tudja. Oszip egyik jelentésében felhívta a minisztérium figyelmét ar­ra, hogy a nyári új termés beszolgáltatásának ellenőrzésére hatható­sabb rendeleteket és intézkedéseket hozzanak, mert az eddigi gyakorlat mellett az árurejtegetések igen sok visszaéléshez vezettek. Ilyen visszaélés-sorozatot leplezett le a miskolci Flórián (utóbb Király) malom vezetőségénél, ahol többszöri ellenőrzés után is mintegy 300 má­zsa gabonaárut volt kénytelen lefoglalni, mert Rejtő Sándor, a tulaj­donos - aki a malom tulajdonjogát és zavaros körülmények között sze­rezte meg - azokat semmiféle számlával dokumentálni nem tudta. 1946 júliusában aztán fény derült az árurejtegetésre és árdrágí­tásra. (Több hivatalos jelentés érkezett, hogy a Flórián malomban ma­gas áron adják a lisztet az üzemeknek.) Oszip a megyei ügyészség útján letartóztatta az árdrágító malmosokat. A tárgyalás elhúzódott, s a vasgyári munkások - a tapasztalatok alapján - már nem bíztak a törvé­nyes útban: úgy vélték, a feketézők kicsúsztak az igazságszolgáltatás karmaiból. A feketézés és az árdrágítás miatt feldühödött munkásság a vasgyárból elindult Miskolcra, hogy tiltakozzon. Útközben míg a tömeg békés tüntetéssel vonult végig a főutcán - eddig ismeretlen módon ­találkozott a Rejtő Sándor tulajdonost és Fungreisz Ernő tisztviselőt más fegyintézetbe átszállító autóval. (Feltehetően a rendőrségi fog­dából mentették őket, mivel sejtették, hogy a tömeg oda fog felvonul­ni.) A tüntetők a két malmost kiszedték a kocsiból és meglincselték ő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom