Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Takács Andrea: Adalékok a miskolci nőmozgalom történetéhez 1920-1947

sze a pénzalapot a város iparosaitól, kereskedőitől. Kettesével járták a boltokat, s gyűjtöttek a segélyakciókra. A teadélutánokra zsemlét Nagy Andor péküzeméból (ma a Hunyadi úti kenyérgyár-központ) szállították. Ezeknek a teadélutánoknak és fürdési akcióknak, különösen a harmincas években volt nagy hatásuk. Egybeesett ez a munka a szociáldemokrata tagtoborzásokkal, amelyeket Reisingerék vidéken is és városban is a parasztok, illetve a nők között végeztek. (Elmondta: Csohány Jánosné.) Ducsai Jolán Az ellenforradalmi korszakban ő is a Népszavát és a Nőmunkást terjesztette. Fontos szerepe volt szerinte a Munkás Eszperantista Szövetségnek is, amelyben - mint kultúregyesületben - a nyelvtanulás révén internacionalista kapcsolatokra tehettek szert. A nyelvórákat nagyszerűen fellrasználhatták agitációs szövegek terjesztésére. Kozma Istvánná Zitka Anna A famunkások otthona is egy udvarban volt a szociáldemokrata pártirodával. Itt Reisinger Ferencné és Szudik Erzsébet tartottak az asszonyoknak tudományos és politikai előadásokat, sőt a Magdolna utcában (a Fa- és Fémmunkások Szakszervezetének székházában) tíznapos szenúnáriumokat is rendeztek. Tóth Sándorné Kádár Piroska ő is részt vett a tapolcai fürdetési akcióban. Emlékezésében megemlíti azt is, hogy a Népszava és a Ncmunkás betiltása idején a gyermekek iskolatáskákban hordták szét a lapokat az előfizetőknek. A visszaemlékezek közül többen tettek említést az illegális találkozókról. Csohány Jánosné emlékszik például a bedegvölgyi kirándulásra, ahol Reisingerék és Rónaiak is részt vettek. Ezeken egy-egy pesti előadó vagy éppen Reisingerék tájékoztatták a résztvevőket a nemzetközi helyzet állásáról, azokról a hírekről, amelyekről éppen hallgatott a hivatalos sajtó. Ezeken a kirándulásokon a gyerekek őrködtek, s szóltak, ha valaki hivatalos ember közeledett. Mások említik