Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)
VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Vass Attila: Munkáslakásépítés Miskolcon
Munkáslakásépítés Miskolcon /részlet/ Vass Attila 1920-ban a monarchia felbomlása után, de még Trianon előtt az elszakadt területekről (Felvidék, Erdély) jelentős tömegek menekültek az anyaországba, Miskolcra Kassáról és a Felvidékről menekült családok a Gömöri pu. vagonjaiban vártak elhelyezésre. A forradalmak alatt a város csak terveket és határozatokat hozott a munkáslakások építésére, megvalósításuk azonban háborús okok miatt elmaradt. A vagonlakók elhelyezése egyre sürgetőbb feladattá vált. A város, hogy a pályaudvart felszabadítsa, a Szondi laktanya kórházi barakjait építette át a menekültek elhelyezésére. Egy korabeli újságcikk így írja le a menekültek körülményeit: "Hatalmas fehérre meszelt fabarakban 9 család lakik. Lélekszám 50. A gyerek ebből 32. A családok lakásait két méter magas deszkafal választja el. A keskeny szobák forrók, piszkosak, férgesek. Beteg asszonyok fekszenek kínban, az apró csecsemők testét szívják, rágják a férgek." Ennek a telepnek a helyén épült a későbbi Szondi-telep. A Király utcára tervezett lakótelep csak 1920-ban a Szeles és a Huszár utca, valamint a Gömöri pu. közé eső területen valósult meg. Ezt a lakótelepet később Hodobay polgármesterről nevezték el. A telepi lakásokat szemlélve és fotózva felkerestem a lakótelep házfelügyelőjét Tatár Józsefet. Az ő közlése és visszaemlékezése alapján rögzítettem az alábbiakat: A Hodobay telep: 1920-ban épült lakótelep. A Kassáról és a Felvidékről (a trianoni békében elszakított területek) menekült családok elhelyezésére szolgált, öt utca épült ezekből a portás házakból. Ma Hámán Kató lakótelepnek nevezik. Az öt utca a Gömöri tér, a Temesvári utca, a Kolozsvári utca, a Pozsonyi utca és a Kassai utca. A hazak négyes ikerlakások (egy házban négy lakás) . Egy, kettő és három szobásak, félkomfortosak. A lakás igénylése a polgármesteri hivatalban történt. Riportalanyunk, Tatár József édesapja vasesztergályos volt a diósgyőri vasgyárban. Gyakran eljárt a polgármesteri hivatalba lakásigénylése ügyében. A lakások odaítélésében az erre a célra létrehozott döntőbizottság határozott. A döntő szót azonban a polgármester mondta ki. Idősebb Tatár Józseffel egyidőben egy őrnagy is kér-