Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Sivák László: Vadna és Sajógalgóc történetéhez

seregei által történt elfoglalása után Komoróczi állítólag ezen keresztül menekült Galgóc várába. Jósika erről az alagútról ugyan nem tesz említést, csupán arról ír, hogy "Komoróczki mikor látta, hogy tovább nem védheti fészkét (a vadnai várat) , a vár rejtekútján át több rablóval Galgócra vonult." Tény, hogy a vadnai vár hatalmas pinceüregekkel volt ellátva (mint a szentpéteri templom alatt is találtunk gabonatároló vermeket), ahol a huszita cseh rablók az elrabolt nagy értékeket elrejtették. Nincsen azonban történelmi adat arra, hogy kifejezetten alagút is lett volna a vár alatt. A rablók később még egyszer tanyát vertek Galgócz lerombolt törmelékfalai között, de Rozgonyi vitézei teljesen felszámolták őket. E harcok során Mátyás király is a Sajó völgyébe tartózkodott, 1459-ben, sőt "személyesen indult a csehek ellen". Galgócot és Sajónémetit is bevette, aztán a többi fészkükből is kifüstölte a cseh rablókat. (E harcok során tanúsított vitézségéért kapta Szentmarjai János Alsóabrányban a megüresedett Sasvári birtokot.) Vadna a török időkben a füleki bégnek és az egri basának fizetett adót. A község pecsétje is ismert: a földből kinövő két fa között hátsó lábain ágaskodó, kardot tartó "unicornis" (egyszarvú állat), s fölötte egy csillag látható. Körben a pecséten írás: "Sigillum possessione Vadna". A sajógalgóci vár - amely kővár volt - eredetileg Perényi János tulajdonában állt. A falu fölött emelkedő hegyen látható a ma már betemetett "mélykút", melynek emléke a lakosság előtt ma is mint "várkút" szerepel. Mátyás király a husziták megismétlődő garázdálkodásai miatt, a vadnai vár eleste után, 1459 nyarán a galgcci várat is leromboltatta, így annak nyoma sem maradt. A sikeres ostrom után a néphit "Királyhegy" névvel illette ezt a helyet, honnan Mátyás serege Fülek váráig üldözte a menekülő rablókat. (Ma már csak domb van a helyén. ) A Vadnay család Mint vadnai lakos, izgatott a kérdés, hogy van, hogy a Vadnayak Vadnáról kapták a nevüket, s vagy száz éve nem hallunk-olvasunk Vadnay birtokosról a községben.