Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Molnár Ferenc - Mátyás Gábor: A Korona Szálló története

fogadta el. Az átépítés költségeit akkor 6 milliárdban irányozták elő, bár tudták, hogy többe fog kerülni. A szükséges pénzt a polgármester még Hodobay - nyolc miskolci banktól kérte. A Korona átépítésére hozott törvényhatósági határozatot a belügyminiszter 1927 végén jóváhagyta. Végül is 1938. július 18-án adták át a Koronát teljes megnyitásra. Ekkor kezdődött a Korona Janits-érája, a háborús korszak. A Korona a felszabadulás után A Korona történetének a felszababadulás után három sorsfordító dátuma van: a. / 1949-50: az államosítás b. / 1957-72: az önálló elszámolási egységgé válás ideje c. / 1972: a Hungarokonzum és a Junó Szálló átadása Az államosítással a Korona a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat egyik üzemegysége lett, Kossuth Szálloda néven. Az épület - mely az 1957-es átalakítással megváltozott - másképp volt elrendezve. A szálló bejárata a mai presszó helyén állott, s a presszó a mai, utcával párhuzamos kiterjedése helyett az udvar felé mélyült. A hátsó (belső) terem helyén erkélyszerű galéria volt. A mai falatozó helyén úh. fapados népbüfé volt, álló fogyasztásra berendezve. Az üzemegység dolgozóinak száma akkor núntegy 250-270 fő, évi bevételi terve 15-23 millió forint volt. A dolgozók szellemi színvonalára jellemző adat, hogy csak a főkönyvelőhek volt érettségije. Jelentős változást az ötvenes években a Rorárius cukrászda egy belső helyiséggel való kibővítése volt. 1957-ben a Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat vette át a Kossuthot, s mint önelszámoló egységhez, hozzátartozott az Avas Szálló (a Kossuth Avas néven újjászerveződött) , a Diófa cukrászda, a Pannónia Szálló, az Avasi Kávéház és Drink Bár, az Alabárdos Étterem és Junó Szálló. A fővárosi központi irányítás a bémorma, a tervszám, az álló- és fogyóeszközök ellenőrzését végzi. 1957-ben a régi Kossuthot átalakították (a fent jelzett módon) s Avas Szállóként üzemel azóta is. 1972-ben nyitották meg a Hungarokonzumot, s ekkor épült a Junó Szálló is Tapolcán. A Junó Szálló telekvásárlási és építési költségei mintegy 150 millió forintot tettek ki. Ez alig több, mint az Avas