Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

Kruspér számos értekezést írt, melyekkel az Akadémia, illetve a Természettudományi Társaság, valamint a francia méterbizottság kiadványaiban szerepelt. így értekezéseket készített a compóra torokról, A vonásos hosszmértékek összehasonlításáról folyadékokban stb. Kitüntetései között volt a vaskorona-rend és a Lipót-rend nagykeresztje és a szerb Taldo-rend 2. osztálya és a francia becsületrend tiszti keresztje. Szülővárosa, Miskolc sem ekkori sikereiről, de még 1905-ben bekövetkezett haláláról sem értesíti a miskolciakat, akik pedig - valószínűleg - büszkék lettek volna városuk nemzetközi hírű tudósára. A főváros hálás Kruspér sikereiért. A műegyetemen szobrot állítottak neki, s Budán, a műegyetem közelében utcát is neveztek el róla. A Műszaki és Természettudományi Egy.. Szöv. (METESZ) Kruspér-emlékérmet is alapított (1956) . Hajdani lakása Budán a várban, az Országház utca 109. sz. alatt volt. Amikor Kruspért akadémiai rendes taggá választják, Jókai akkor szűnt meg a nagy francia Lloyd kiadó tulajdonosa lenni. Miskolc lapjai hallgatnak Kruspér Istvánról. (Igaz, később a Baross Gábor utca folytatásaként egy utcát neveznek el róla, amelyet a háborús években /a Tiszai pu. bombázásakor/ bombatalálatok értek.) Kruspér István munkássága A méter- és súlyetalon A Földmérési Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1869. december 29-én kelt átiratában azon kérdést intézte az Akadémiához: milyen feltételek mellett volna hajlandó a magyar államnak azon platina-métert és kilogrammot átengedni, mely a Nagy Károly-féle bicskei gyűjteményből jutott az Akadémia birtokába, s mely etalonok az Akadémia véleménye szerint alkalmasak lennének arra, hogy behozatala után Magyarországon a méter törvényes hosszát és a kilogramm valódi, törvényes súlyát képviseljék. (Nagy Károly 1797-ben született és 1868-ban meghalt matematikus, csillagász és közgazda volt, aki nemzetközi matematikai munkássága mellett, egyik külföldi útjáról, Párizsból a méterrendszer bevezetése érdekében hazánkba hozta az első párizsi méter- és kilogramm-etalonokat. 1845-ben Batthyány Kázmér bicskei birtokán telepe-