Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

nagyvárosaiban a strandfürdő. 1926-tól a részvénytársaság igazgatója Kolár Nándor volt, aki a strandfürdő ötletének az atyja. Ő bízta meg Hajós Alfrédot (családi nevén Hoffmann Arnoldot), aki - miután 1896ban az Athénben Magyarország első olimpiai bajnoka lett - több sikeres építészeti terve alapján (a debreceni Aranybika Szálló, pozsonyi, lőcsei gimnázium) az elsők között tervezte meg a miskolci sportuszodát, melyet később (1930) a margitszigeti sportuszoda és a Megyeri úti (ma Dózsa) sporttelep követett. A strandfürdő vízzel való ellátásának körülményei ideálisak voltak. Mint említettük, a hideg vizet turbinahűtésre használták, ez által a víz felmelegedett és alkalmassá vált a strand vizének táplálására. A Hajós Alfréd tervei alapján a strandfürdő 1928-ban épült fel a mai Bajcsy-Zsilinszky és Baross Gábor utca sarkán. Átadására 1928 második negyedében került sor Miskolci Strandfürdő néven. A részvénytársaság időközben trösztté alakult, hozzátartozott a Reggeli Hírlap szerkesztősége és maga a strandfürdő is. Az úszóegylet vezetője Répa Géza pesti illetőségű úszóedző volt. A strandfürdő bevétele igen nagy hasznot hozott a trösztnek. 1930-ban a strandfürdőt melegvízzel ellátó turb:Lnahűtő-erőmű megszűnik, ezek után az ÉMÁSZ hulladékenergiájának vízmelegítésre történő felhasználása tette lehetővé a fürdő további üzemeltetését. Ebben az időben a strandfürdő felépítménye a következő volt: állt egy 50 x 20 m-es medencéből, egy kismedencéből és a hozzájuk csatlakozó fürdőépületből. 1945-ben a strandfürdő a háború miatt bezárta kapuit. A háború végén, 1948-ban államosították a strandot és hosszú szünet után 1951-54-ben nyerte el újjáépítéssel a mai formáját, azóta áll a közönség rendelkezésére. 1964-oen a fürdő területén szénhidrogénkutató fúrásokat folytattak, azonban 633,25 m-esn az öblítőfolyadék teljesen elveszett (tervezett mélység: 1.800 m). Megkísérelték az észlelt repedéseket kb. 23000 g cementfurat benyomásával eltömíteni, de ez nem vezetett eredményre és a befejezett fúrást átadták a fürdőnek 300 l/sec. kifolyó vízmennyiséggel, de ez a mennyiség nem volt elég a medencék feltöltésére. A városi tanács tehát úgy döntött, hogy engedélyezi egy új, tervszerűen kiképzett kút kialakítását. A Magyar Állami Földtani Intézet Vízügyi Osztálya vállalkozott egy 1000 m-es fúrásra, a szálban álló triász mésző karsztos üregeiben felhalmozódott víz megcsapolására. A fúrás azonban 604,3 m-nél teljes iszapveszteséget eredményezett. Ezután a munkát folytatták 620 m-ig,