Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

Ennek nyomán készült a "Szépasszony madara" című operett, melyet a miskolci Déryné Színház, majd az Állami Faluszínház mutatott be 1953-ban. Zenéjét népdal- és népzenei motívumokból Szőllőssy András állította össze. Az előadásról a Szabad Magyarországb an Hajdú Béla írt kritikát. Az operett meséje a Mikszát-novella alapján íródott. A 17. században, Apaffy Mihály fejedelem udvarában él Jó Ádám pa­lotás közkatona, akit Kartigám, az örmény kalmár örököséül jelölt ki. Az örökséghez azonban feltételeket szabott: e szerint az örökös ne él­jen itallal, kerülje a sokadalmat. Ha Ádám a feltételeknek nem felelne meg, az örökség a gyulafehérvári kolostor barátait illeti meg. A kri­tika szerint "Az író szárnyaló fantáziával, alapos kor- és helyisme­reti tanulmányokkal igyekezett az alapötletet egész estét betöltő da­rabbá szélesíteni. A cselekmény vázát, alakjait azonban nem tudta mindvégig elegendő hússal-vérrel ízesítő humorral telíteni." Az ope­rettet Orosz György rendezte. Jó Ádámot Simor Ottó ("Ádámja tisztaszívű, eszes, ügyes, kemény legény, aki mindenben túltesz az őt megrontani akaró úri népségen) , Katit Karácsonyi Magda, Paks inét Nádas sy Anna, Macskássyt Vereczkei Zoltán, Bonifác pátert Fehér Tibor, a gvardiánt Takács Oszkár, Mit­ront Gy arma thy Ferenc és Gál pátert Némethy Ferenc játszotta. A tánco­kat Pimóczy Viola koreográfiája alapján táncolták, a zenekart Róna Frigyes karnagy vezényelte, a díszleteket ütő Endre tervezte. . Az Állami Faluszínház előadásának zeneszerzője Volly István volt, a szereplők közül Bogáthy Mihályt, Mácsai Emmit, Komlós Józsefet, Va­jay Erzsit és Bán Tamást lehetne említeni. Itt a rendező Kalmár Tibor, a zenei vezető Bágyoni Tibor volt. Az operett szövegkönyve megjelent a Népművészeti Intézet műsorfü­zet-sorozatában is 1955-ben. Mint nyugdíjas dramaturg és "szabadúszó" író az Állami Faluszín­házzal megállapodást kötött egy Dosztojevszkij-mű, A nagybácsi álma című regény színpadi feldolgozására is, amelyet a színház 1956-, il­letve 1957-es évadra műsorára elő is jegyzett. Erre a szerző 2.000 Ft előleget kért, s a megállapodás szerint az előadások bruttó bevételé­nek 8%-ára tarthatott igényt. Az előadásra a plakátokat kinyomtatták, az előadás azonban az el lenforradalmi zavargások, s az utána követke­zett politikai változások miatt elmaradt. Az ötvenes évek végén Meskó Barna utolsó nagyobb válalkozása egy régen tervezett Maupassant-novella színpadi feldolgozása Péter és Já-

Next

/
Oldalképek
Tartalom