Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete
Ennek nyomán készült a "Szépasszony madara" című operett, melyet a miskolci Déryné Színház, majd az Állami Faluszínház mutatott be 1953-ban. Zenéjét népdal- és népzenei motívumokból Szőllőssy András állította össze. Az előadásról a Szabad Magyarországb an Hajdú Béla írt kritikát. Az operett meséje a Mikszát-novella alapján íródott. A 17. században, Apaffy Mihály fejedelem udvarában él Jó Ádám palotás közkatona, akit Kartigám, az örmény kalmár örököséül jelölt ki. Az örökséghez azonban feltételeket szabott: e szerint az örökös ne éljen itallal, kerülje a sokadalmat. Ha Ádám a feltételeknek nem felelne meg, az örökség a gyulafehérvári kolostor barátait illeti meg. A kritika szerint "Az író szárnyaló fantáziával, alapos kor- és helyismereti tanulmányokkal igyekezett az alapötletet egész estét betöltő darabbá szélesíteni. A cselekmény vázát, alakjait azonban nem tudta mindvégig elegendő hússal-vérrel ízesítő humorral telíteni." Az operettet Orosz György rendezte. Jó Ádámot Simor Ottó ("Ádámja tisztaszívű, eszes, ügyes, kemény legény, aki mindenben túltesz az őt megrontani akaró úri népségen) , Katit Karácsonyi Magda, Paks inét Nádas sy Anna, Macskássyt Vereczkei Zoltán, Bonifác pátert Fehér Tibor, a gvardiánt Takács Oszkár, Mitront Gy arma thy Ferenc és Gál pátert Némethy Ferenc játszotta. A táncokat Pimóczy Viola koreográfiája alapján táncolták, a zenekart Róna Frigyes karnagy vezényelte, a díszleteket ütő Endre tervezte. . Az Állami Faluszínház előadásának zeneszerzője Volly István volt, a szereplők közül Bogáthy Mihályt, Mácsai Emmit, Komlós Józsefet, Vajay Erzsit és Bán Tamást lehetne említeni. Itt a rendező Kalmár Tibor, a zenei vezető Bágyoni Tibor volt. Az operett szövegkönyve megjelent a Népművészeti Intézet műsorfüzet-sorozatában is 1955-ben. Mint nyugdíjas dramaturg és "szabadúszó" író az Állami Faluszínházzal megállapodást kötött egy Dosztojevszkij-mű, A nagybácsi álma című regény színpadi feldolgozására is, amelyet a színház 1956-, illetve 1957-es évadra műsorára elő is jegyzett. Erre a szerző 2.000 Ft előleget kért, s a megállapodás szerint az előadások bruttó bevételének 8%-ára tarthatott igényt. Az előadásra a plakátokat kinyomtatták, az előadás azonban az el lenforradalmi zavargások, s az utána következett politikai változások miatt elmaradt. Az ötvenes évek végén Meskó Barna utolsó nagyobb válalkozása egy régen tervezett Maupassant-novella színpadi feldolgozása Péter és Já-