Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete
res fővárosi igazgató erkölcsi, s főleg anyagi felelősséget vállal öccséért. Ha pedig valami oknál fogva Sebestyén Géza városi színházi bérlete rnegszünnék, akkor automatikusan felbontanák a miskolci szerződést is. A harmincas években Sebestyén valósággal felvirágoztatja Miskolcon a színészetet, s bár felfedezésekre nem vállalkozik, maradéktalanul kielégíti a közönségnek azt az igényét, hogy a fővárosi nézőkkel egyidőben láthassa a budapesti sikerdarabokat. Korábban főleg a Vígszínház, Magyar Színház és a különböző zenés színházak darabjai alkották Miskolcon is a műsor gerincét. A harmincas évek második felében, amikor a Nemzeti Színház javarészt klasszikusokból álló merev műsora kicsit oldódik a kortárs szerzők drámáival, a miskolci műsorban is megjelennek többek között Móricz Zsigmond, Zilahi Lajos drámái (Légy jó mindhalálig, Zenebohccok) . 1937-ben klasszikus ciklust indított, első darabja az Édes Anna . Ezt követi a Jedermann Kovács Károllyal, a Rómeó és Júlia , a Pirandello ÍV. Henrikj e, a színház neves rendezőinek, Szendrő Józsefnek és Szentiványi Eélának irányátásával. Fővárosi színészek (Beregi Oszkár, a Góth házaspár, Hegedűs Gyula, Fedák Sári, Lábass Juci, Kabos Gyula) vendégszereplése mellett, fiatal színészeknek (Mezei Mária, Pethes Ferenc, Neményi Lili, Bilicsi Tivadar) teremt sikerlehetőséget. Közben pedig rendszeresen vendégszerepel a vasgyári munkásotthonban is. A zsidótörvények Sebestyén Mihályt is elmozdították a társulat éléről. A fasiszta kultúrpolitika átrendezte a színházi szervezetet is. Megszűnt az Országos Színészegyesület (mely 1871 óta szervezte a színházpolitikát) , s helyette a fasiszta ideológiát kiszolágló Színművészeti Kamara alakult, ez megszüntette az addig jól bevált színikerületi rendszert, s helyette az olasz mintájú, a cseretársulatok elvén alapuló stagione-rendszert vezette be. A társulat létszámát a negtalált forrásokból ma már nehéz megállapítani. A műsorplakátok szereposztásából tudunk némi képet adni a társulat személyi állományáról. Ebben azonban a vendégül szereplő művészek is benne vannak. A korábban már említett "családi" szerződés alapján ezek a vendégszereplések - különösen a harmincas években - állandósultak, s alig van olyan előadás - különösen zenés operett -, amelyben vendégművész nem szerepelne. De itt nevelődött színházi szakemberré a később drámaíró Gyárfás Miklós, ki a súgóként működő édes-