Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Czufor József: A lillafüredi Palota Szálló története

A lillafüredi Palota Szálló története Czufor József Közlekedés (út, vasút) A lillafüredi Palota Szálló 1929-30-ban épült. Az építkezés történetével és az üzemelés gondjaival foglalkozik dolgozatunk. A Palota Szálló építésével egyidőben megkezdődött az út- és vasút építése Lillafüreden. Ez a lefedés 1926-ban készült cementbetonból. Az új, bitumennel való lefedés 1930 májusától októberig tartott. Az autóút lefedését egy amerikai cég vállalta. Az amerikaiak nagyon kényesek voltak hírnevükre és lelkiismeretesen dolgoztak. Mindig ott volt velük a magyar állam megbízottja, ellenőrzött minden keverést. Minden 500 méter után kihasítottak egy darabot az úttestből, hogy a minisztérium is láthassa és ellenőrizhesse a rétegeket. Az építkezés 12 év jótállással és hitelműveletből folyt (6 évig 5 % kamat vállalása mellett nem fizetett az állam). Az út négyzetméterenként 12 pengő 20 fillérbe került. Rugalmas volt, nem repedt, nem volt hepehupás. Néhol a fedés 110, másutt 80 mm, attól függően, hogy milyen az alap és a megterhelés. Az építéshez szükséges gépeket az amerikaiak hajón hozták magukkal. Az út építése a Szinva-forrásig tartott. A keverék összetétele 95 % bazalt, homok és cement, 5 % bitumen. Az anyag magyar, kivéve a bitument, ami a vállalat mexikói telepéről származott. A 70-80 munkás hazai, csak 4-5 fő köztük az amerikai. Az egész munkához 2.800 vagon bazaltkövet és 56 vagon butument használtak fel. A vállalat székhelye Bostonban volt. Az út elkészültével a lillafüredi üdülőhelyekre már autóval is kényelmesen el lehetett jutni. A vonatok közlekedése ebben az időben már naponkénti volt. Később korszerűsítették, modem mozdonyokat alkalmaztak. A vasút ma is működik. Az út és vasút megépülésével megnövekedett Lillafüred látogatottsága is. A lillafüredi üdülőközpont kiépítésének első éveiben a Hámori-tó hidegvizű strandját használták a fürdőzők. Később azonban igények merültek fel a melegvíz kutatására. Az Erdőkincstár, amely Lillafüredet kezelte, a népjóléti minisztériumhoz felterjesztést intézett, amelyben