Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Tokaji Zsolt: Az első női munkásfőispán

is megélhetési gondokkal küszködő embereket. Mihály helyzetét kritikusabbá tette az, hogy a "vörösöknek", kommunistáknak csak ritkán jutott munka. így, a horthysta rendszertől üldözötten kénytelen volt kubikusmunkát vállalni. (Ekkor ismerkedik meg Magdolnával, aki férje kitartó "nevelése" és magyarázatai hatására az átlagosnál magasabb műveltséget szerzett gazdasági, politikai kérdésekben.) Összeházasodásuk után az 1920-as évek végén már nemcsak Berki Mihály, hanem neje is részt vesz az ároktői politikai élet szervezésében. 1929-ben Berki Mihályné és férje megkezdték Ároktőn is az SZDP vidéki szervezteinek megalakítását. Közben megkezdődtek a választási küzdelmek, amelyben Horthy Miklós sógora, Purgly Emil és a Kisgazdapárt jelöltje, Eckhardt Tibor versengett. A falu természetesen a Kisgazdapárt jelöltjét támogatta, s a választók között ott volt Berki Mihály (aki ekkor az új gyár építkezésénél vállalt kubikusmunkát) és felesége, aki férje eszméit meggyőződéssel vállalta. A rendfenntartó erők a faluban a "nagyszavú" Berki Mihályt lázítás címén le is karták fogni. Gyakran bujdosott erdőkben, mocsarakban, de feleségének még nehezebb volt, akit a csendőri szervek sokszor megfenyegettek, ijesztgettek és megfélemlítettek, de Magdolna hűen kitartott általa és a férje által vallott politika mellett. Az 1930-as években különös lehetőség adódott Berki Mihálynénak. A dél-borsodi árvíz idején Borbély-Maczky gyakran járt Ároktőn, s az akkori kormánypárt, a Magyar Élet Pártja soraiba beszervezte a közéleti, politikai életben jeleskedő Berk inét. Közben kitört a második világháború. Ároktőn a német megszállás alatt az emberek kis része bújhatott meg. Berki Mihálynak és feleségéhek azonban szerencséje volt. Egyszer azonban a lakosok a tiszacsekei révnél tankcsapdák ásása közben meghallgatták az ifjú Magdolna és Mihály hadimunkák és a háború ellen izgató agitációját, és mindnyájan abbahagyták a munkát. A "lelkiismeretes felvilágosítást" 1944 augusztusában Berki Mihálynak egy mosonmagyaróvári büntetőtáborban "köszönték meg" a nyilasok. A feleség helyzete sem javult az állandó zaklatások közepette. Állandóan arra gondolt, hogy férje hogyan érezheti magát. Az agi tálas napján meg sem gondolta, hogy vakmerő tettéért talán életével is fizethetett volna. Mihály sem bírta sokáig, s 1945 márciusában harmadmagával megszökött a munkatáborból. Nem törődött a tábori őrök sortüzével, s az aláaknázott terep veszélyeivel, egyet akart; végre újra otthon lenni.