Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Tokaji Zsolt: Az első női munkásfőispán

(Berki Mihályné élete) /részlet/ Tokaji Zsolt Egy tiszamenti faluban, Ároktő községben áll egy ház, ahol 1905. július 15-én született Szakács Magdolna, aki akkor még nem is gbndolta, hogy élete folyamán messzire kerül szülőfalujától. A ház, ahol lakott 1890-ben az apai nagyszülők elődeinek, jobbágytelekként adományozott 90 négyszögeles zsellér-paraszti portán épült. Maga a ház egyszerűségével, komorságával sugározta a paraszti élet egyhangúságát. Berendezése nem hivalkodó, tükrözi az egyszerű emberek életét; háromosztatú (két szoba, pitvar) , nádfedeles, paticsfalas épület, egy tűzvész idején leégett, majd újra építették. A Szakács család nem volt gazdag, az apa a nagyatádi földreform során 1200 négyszögöles juttatott földet kapott. E föld megműveléséből eredő jövedelem szolgált a család eltartására. Berki Mihályné (Szakács Magdolna) és testvérei születése azonban arra kényszerítette a kubikus apát, hogy a tiszai vízépítésnél dolgozzon. A paraszti élet buktatóival, gyötrelmes szenvedéseivel megismerkedő fiatal lány a szegénység ellenére elvégezte az elemi iskola 6 osztályát, majd 3 "ismétlő" osztályban háztartástant és szabás-varrást tanult. Iskoláit azonban nem folytathatta, mert édesapját behívták a frontra, s édesanyja magára maradt a három gyerekkel. Magdolna anyja éjjel-nappal dolgozik, hogy gyermekeit el tudja látni a legszükségesebb dolgokkal. A háború második évében azonban levél jön a Szatócs családnak, amelyben tudatják a családfő halálát. Magdolna, mint a legidősebb gyermek, belátja, hogy segíteni kell édesanyját a család fenntartásában, így még az "ismétlő" évek alatt napszámosmunkába állt. Akkor a nő- és gyermekmunka bére igen alacsony volt; alig 40 fillért tudott megkeresni a szőlőmunkákban és a cséplések idején. Beteg bátyja és nővére eltartásán azonban ez is enyhített. Télen, amikor már iskolába nem járt, a kendertermelés téli munkái foglalták el (tilolás, fonás, szövés). Majd ismét jött a nyár, amikor Ároktőn a káptalani birtokon summáskodott több társával együtt: cukorrépát kapáltak, szederindát gyűjtöttek, amely az első világháború éveiben keresett tea-anyag volt a katonák számára. A szederinda gyűjtése közben sokszor gondolt apjára, aki