Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Alaxai Zsuzsa - Hevesi Attila - Nagy Tibor: Az avasi pincészet

még férje kapta a várostól az 1934-es megnyitás idején. Kendelényi Béla grófi származású - nyugdíjas katonatiszt, aki akkor a városi népmozgalmi hivatal vezetője volt. Iszákos ember lévén, hivatali idő alatt leginkább a büfében időzött, amelyet akkor egy Szekeres nevű férfiszabó felesége üzemeltetett a férje helyett. Kendelényiné 1939ben ment férjhez, s azóta vezette a boltot. A falatozóban bort, szeszesitalt, édességet és hideg ételeket árultak. A kifli alakú helyiségben 6-7 asztal szolgált vendéglátásra (forgalmasabb időben a kilátó elé is raktak ki asztalokat). A falatozó áprilistól karácsonyig, illetve újévig (sokan szilvesztereztek a kilátóban) üzemelt, amíg látogató akadt az Avason. Kifőzdeként is 10-15 állandó kosztossal üzemelt a falatozó, alkalmi kisegítőkkel. Az italárut az állami borpincészet Szent Anna templom melletti raktárából szállították. A bor ára akkoriban 80 fillér és 1,2 pengő között mozgott. Szódavizet a Hadirokkantak utcáról, húsárut a Városháztéri (ma Tanácsháztér) húsboltból (Katona Dezső) szállították. A falatozó éttermi igényeket is kielégített, noha ezt a fináncok előtt leplezni kellett. Az előre bejelentett megrendelések szerint igényes ebédeket, vendéglátást is lebonyolítottak, hiszen (a két gyermek mellett egyre inkább züllő férjén kívül) Kendelényiné volt a családfenntartó. A helyiség évi adója 80-90 pengő, a havi jövedelem (tiltott kifőzések mellett) mai körülményekhez képest kielégítő volt. Gól Vendéglő Latabár-sor 388. A 30-as években Zólyomi János, később az Ipartestület (a felszabadulás előtt) a vendéglátó vállalat tulajdonában üzemelt. 1956-ban Dobó Zoltán vette bérbe mint a DVTK csatára, ő adta a Gól nevet is a vendéglőnek. Forgalmát a mérkőzéseken szerzett népszerűségére építette. Egy-egy sikeres futballmeccs, egy-két általa lőtt gól után kicsi volt a vendéglő a mulatozó szurkolóknak. Személyzete egy állandó szakácsból és saját családja tagjaiból állt. A szakácsnő, Boriska néni főztjére Egerből, sőt Pestről is rendszeresen lejártak az Ínyencek. A vendéglő nyáron kerthelyiséggel is rendelkezett. Kártya- és hazárdjáték-engedélye is volt. Dobó ezekből a játékokból is jelentós hasznot húzott, hiszen minden nyereményből 50 Ft ütötte a markát. Mint az Ava-