Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről
kunok, bolgárok és oláhok segítségével... Ursova (Orsova) várát bevették... Boytát ... a lakosok tuszokul vett fiaival Árpád vezérhez visszaküldték.* (44. §.) »A Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással mentették cletöket* (46. §.) -Árpád vezér ada Eudeu-nek földet a Duna mellett számtalan néppel. — Eudeu azon vidék népének meghódítása után várat épite, melvet köznyelven Zekuseunek (Székcső. Baranya megyében) neveze. — S Boytának azon módon nagy földet ada számtalan néppel a Sár mellékén.* (47. §.) "Bezprém (Veszprém) városa felé menjenek és hódítsák meg azon föld minden lakosait Vasvárig . , . Akkor ... a sereget elrendezvén a római (t. í. német) katonák ellen, kik Bezprém várát őrzik vala... a római katonák közül többekei kard élére hányának ... a többi rómaiak . . . Bezprém varát odahagyva, futásnak eredének s a németek földjére sietettek,* (48. §.) "Vasvárt vevék be s a lakosok fiait tuszokul szedek. Innen Tihanyhoz jutának és a népeket meghódítván s a lakosoknak tuszokul vett fiaival . .. Árpád vezért különféle ajándékokkal üdvözlők s a lakosok zálogba vett fiait a vezérnek bemutaták* (49. §.) »A Rábáig és Rabucáig jutának, a szlávok és pannoniabeliek népeit és országait dulák s tartományaikat elíoglaiak. De a muramelléki karantánok határszéleit is gyakori becsapásaikkal rabIák ... A Tisza vizén a beuldi (Böld) réven áthajózának, ... a Kórogy vize mellett a székelyek... mindnyájan békességesen elébe ménének és fiaikat különféle ajándékokkal önként tuszokul adák ... s az első sorban kezdenek Ménmarot ellen harcolni. S a székelyek fiait mindjárt átküldék Árpád vezérnek s magok székely kalauzaikkal együtt Ménmarót ellen kezdenek lovagolni.* (50. §.) »A különféle nemzetekből összegyülekezett vitézek ösbő (Usubu) és vitézei ellen harcolni kezdenek. A székelyek és magyarok sok embert agyon nyilazának . . . Usubu vitézei közül 20 magyar, és 15 székely esett el... Árpád megparancsoló, hogy Ménmarót leányát fiának, Zultának (Zsolt) vegyék nejül és a lakosok túszokká tett fiait hozzák magukkal.* (51. §.) "Usubu és Vélek ... Ménmarót leányát, lakodalmat tartva átvevék, s a lakosok tuszokul vett fiait magokkal vivék ... Ménmarót ezen dolog után fiú nélkül elhala, s országát egészen vejének, Zulta vezérnek hagyá békében.* (52. §.) "Zulta vezér... várat ada épitniök az oroszoknak, kik nagyatyjával, Almos vezérrel Pannoniába jöttek vala s ugyanazon határszélre a mosoni fertőn tul nem kevés besenyőket helyez lakozni országa védelme végett. Taksony (Toksun) vezér .. . kegyességét hallván, sok jövevény tódul vala hozzá különféle nemzetekből. Bolgár földről jövőnek némely nagy nemes urak, az izmaeliták nagy sokaságával, kiknek a vezér Magyarország különböző helyein adott földeket... A besenyők földjéről jöve egy fejedelmi származású vitéz, Thonuzoba. kinek Toksun (Taksony) vezér lakóföldet ada a kemeji részeken a Tiszáig.* (57. §.) Anonymus híradása szerint Anonymusból — hazánk honfoglaláskori lakosságára vonatkozólag — a fentebb bőven elsorolt szemeivények alapján ezt olvasom ki: Magyrország földje Árpád honszerzése idején sűrűn lakott, népes föld volt. E szép és termékeny ország tájait akkor is, miként ma, sőt különösen kelet felé a mainál jóval nagyobb területen, magyarul beszélő ugor fajú paraszti népség (szkitha—szarmata maradék) lakta. Ezek a békésen halászó, pásztorkodó és földet túró parasztok a honfoglalást megelőző évezred leforgása alatt hajdani önállóságukat teljesen elfelejtették. Időközben már annyi.szor változtattak urat, hogy Árpád hódítása ellen nem is kapálóztak. Ekkori uraik nem az o vérükből valók voltak, ezek harca nem az ő ügyük is, hanem egyedül csak az uraik^é volt. Salán bolgár vezér, a nyitrai cseh herceg, vagy Gyeló erdélyi oláh vezér igáját hordó pór nép az ő idegen fajú