Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

iitaifyar eredete nein biztos. Est is korábbi, vagy vele közel egyidős azonban csak a nevek egy jelenték- oklevelek igen nagyszámú magyar telén töredékére vonalkozhatik, névanyagából levont következtetés úgyhogy az Anonymus és a nála helyességét nem befolyásolhatja II. Egyéb tanuk. Egyéb bizonyítékok. ILa Árpád honszerzését egyedül csak P. mester mondaná el, ugy nyomban előállana egy hiporkritiku.-. német. Ez filológiai pontossággal, német alapossággal és az ezze) járó egyetlen tudományos. teJláf merov módszerességgel kimutatná, hogy Anonymus nevü ember nem is volt. ilyen nevü iró sohasem élt. tehát a magyarok tetteiről nem is Írhatott. De ha netalán az a bizonyos P mester. Béla király jegyzője mégis élt volna, akkor meg nagyhírű munkáját nem ö irta s ha mégis ő irta volna, akkor biztosan egy XIII. századi német reffónviró munkájából ollózta ki és azt fűszerezte a saját hazafias ko holmányai val. Egyszóval Anonymusnak semmi forrásértéke nincs. Igen ám, do amit P. mester mond. azt mások is mondják, sőt kiegészítve megerősítik. Aki tehát nem hisz Anonymusnak. sent a parasztsás: csalfa meséinek, meg a hegedősök csacska énekének, ui ne biíryjeu a német származási elméletüknek sem, hanem inkább bízza rá magát az oklevelük tanúságára és egyéb tudományok biztosabb magyarázatára. Mit mond a régészet. A régészet csak néhány évtized óta tud beszélni. Most már elég érthetően szól arról, hogy az eddig feltárt sírleletek ti7ezrei világosan bizonyítják, miszerint hazánk földje a. Képvándorlás korában, annak egyik szakaszában seni volt lakatlan föld. A dunántúli nagy sirme zök (Keszthely. Cikó. Mosón. Székesfehérvári, a Szentes vidéki. Szeged kő rnyéki temetők, az ország majd minden vidékén feltalálható, da ezideig rendszeresen fel nem tárt hun-szarmata-avar jellegű u. n. soros sirniczök temetkezési módja nak azonossági! meggyőzően tanúsítja, hogy hazánk a Kr. n. III XÏ. századokban megszakítás nélkül, foh/talőhif/osan lakott föld volt. Ezekbe a rendes falusi telepedést föltételező temetőkbe folytatólagosan temetkezik a nép a honfoglalás előtt, alatt és után is. A temetőkben több a jeltelen sir. több a szegény halott, mint a gazdag úribb rendű — akár csak ma. A régészek se tudnák bennük a temetkezés korát közelebbről meghatározni, ha a szegény pórnép közé nem te-' metkeztek volna hóditó araik is. Ezek azonban szép cifra ruhában, réz vagy ezüst veretű bőr övvel, meg felszers/.ámozott lovakkal mentők a másvilágra. Így a.ztán könynyebben meghatározhatják a temetők korát a hozzáértük, pontosan megmondhatják, hogy ez vagy az a temető h un. avar, vagy magyar kori-e? A koveikezt<'íé-s azonban