Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete
s a lakosok tuszokul vett fiait magokkal vivék... Ménmarót ezen dolog után fiu nélkül elható, s országát egészen vejének. Zulta vezérnek hagyá békében". (52. §.) „Zulta vezér... várat ada épitniök az oroszoknak, kik nagyatyjával, Álmos vezérrel Pannoniába jöttek vala s ugyanazon határszélre a mosoni fertőn tul nem kevés besenyőket helyez lakozni országa védelme végett. Taksony (Toksun) vezér... kegyességét hallván, sok jövevény lódul vala hozzá különféle nemzetekből. Bolár földről jövőnek némely nagy nemes urak. az izmaeliták nagy sokaságával, kiknek a vezér Magyarország különböző helyein adott föl deket... A besenyők föhijéről jőve egy fejedelmi származású vitéz, Thonuzoba. kinek Toksun (Taksony) vezér lakóföldet ada a kemeji részeken a Tiszáig' 4 . (57. §.) Anonymus hiradása szerint. Anonymusbo! — hazánk honfoglaláskori lakosságára vonaíkuzólag — a fentebb bőven elsorolt szemelvények alapján ezt olvasom ki: Magyarország földje Árpád honszerzése idején sürün Lakott, népes föld" volt. E szép és termékeny ország tájait akkor is. miként ma. sőt különösen kelet felé a mainál jóval nagyobb területen, magyarul beszélő ugor fajú paraszti népség (szkitha—szarmata maradék) lakta. Ezek a békésen halászó, pásztorkodó és földet turó parasztok a honfoglalást megelőző évezred leforgása alatt hajdani öiiállósáprukat teljesen elfelejtették. Időközben már annyiszor változtattak urat. hogy Árpád hóditása ellen nem is kapálóztak. Ekkori uraik nem az ő vérükből valók voltak, ezek harca nem az ő ügyük is, hanem egyedül csak az uraiké volt. Salán bolgár vezér, a nyitrai cseh herceg, vagy Gyeló erdélyi oláh vezér igáját horJó pór nép az ő idegen fajú uraihoz csak annyira ragaszkodott, mint pl. Bosznia népe 1S78 után Ferenc Józsefhez, vagy az osztrák-magyar közös pénzügyminiszterhez és a megszálló magyar ezret'.ekhez. Árpád hóditása ellen már csak azért sem mertek tiltakozni, mert élt még bennük a hagyomány Atilla királyról, -az Isten ostoráról, akinek kései unokája Almos vezér iinc megjelent, hogy jogos örökét birtokába vegye s hogy eiüzze az avar birodalom romjait könnyedén birtokba vevő bolgár-szlávokat. cseheket és németeket. Ha nem elfogultan, nem a magyarok eredetéről szinte dogruaszerüon felállitott elmélet szemüvegén át. hanem tárgyilagosan (nem mondhatom, hogy parasztésszel) vizsgáljuk Anonymus értesítéseit, akkor a legelső magyar töríénetirónak — a i történelmi Magyarország általa említett ré»z?ire vonalközé — névrajzi és 1eienü!ésfü:<> rajzi adataiból több dolog nyilvar való. Nyilvánvaló t. i. abban az esetben, ha Anonymus értesitésaií nem tartjuk légből kapott koholmányoknak. Ennyire kételkedő szakemberünk pedig tudtommal egy sincs. <ie nem is lehet. Eszerint a Névtelen jegyző tudósításai alapján történelmi ténynek kell vennünk a következőket: L Magyarország Árpád honfoglalása idején nem volt üres. lakatlan terület. Sőt az akkori európai viszonyokhoz mérten elég sürün lakták. 2. A honfoglaló törzsek a IX. század végén. X. század elején itt ta Iáit lakosságot nem irtották ki.
