Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 4. A tapolcai apátság 1214 —i adatának hitelessége

elmondja, hogy a dobokai vár Mochy falujába való várnépek erőszakossággal vádolták Cumpertet (impetíerunt Cumpurdinum filittm Tetejűén), de a vádlók Váradon visszavonták panaszukat ugy, hogy Cumpert (praefato Cumpurdino) tisztázódott. A felperes falusiak pedig nem átallották előbb Teleguen fiát Cumpertet jőtt-ment sehonnainak, erőszakoskodónak feltűntetni, aki a várnépek földjét erőszakkal ragadta magához, holott később beismerték, hogy Cumpertet patronatusí jogon illeti meg a szóbanforgó fold fele része. Teleguen családja elég tekintélyes lehetett, mert ügyükben felsőbb meghagyásra előbb a nádor, most az országbíró, Demeter mester járt el. Ez utóbbi esetben a prístaldus ís egy tekintélyes, másutt is említett bihari nemes, Szili Adorján volt. Tíz év múlva 1229-ben ismét felbukkan Cumpert—Cumpurdinus neve a 353. (uj 364.) sz. jegyzőkönyvben. Mint egy Ágoston nevü ur rokona ő is hozzájárul (Cum consensu Cumpurdíni) a biharszentjánosi monostor részére torozóul ajándékozott rabszolga felszabadításához. Ez az ügyeset is azt mutatja, hogy lakóhelye Nagyváradtól nem lehetett nagyon messze. így tehát ugy az 1219, mint az 1229. évi adat világos útmutatása szerint semmi ok sincs arra, hogy az eltorzított nevü „Heuiuz"-í apátságot Borsodban keressük, mikor -a.z Teleguen családjának Bihar-Szilágy megyei lakóhelyétől nem lehetett távol. Elvégre nem lehet feltenni, hogy innen Miskolc mellől ment volna el az apát jobbágya a harmadik megye túlsó szélére, hogy megrabolja Teleguen özvegyét és fiát. 4. Heuiuz nem lehet azonos Tapolcával, Vitán felül áll, hogy a különös „Heuiuz" helynév eltorzított névalak. Mikor a Váradi Regístrum negyedfél százados régi kéziratát kinyomatták, mint annyi más személy- és helynév, ez ís hibás olvasattal, vagy sajtóhibával került bele az 1550. évi kiadásba. Az a kérdés tehát, hogy miből torzult el Heuiuz helység, illetőleg az idevaló apátság neve ? Heuiuz nagyon könnyen lehetett az eredetiben Heuuíz, mai kiejtéssel Héviz. Persze ez csak föltevés, amely csak akkor válna valószínűvé, ha az ügyeset tájékán megtalálhatnánk a hévízi apátságot. Hévíz nevü helységünk volt és van ugyan elég, de az ügyeset közelében nem lehet kimutatni egyet sem. Héviz (Nagy-Kükülló), Hévíz (Zala), Galgahévíz (Pest) bármelyike nemcsak hogy több száz kilométerre esik a valószínű színhelytől, de apátságukról sem tud semmit á" történelem. A váradi jegyzökönyvek magyarázói tehát tovább mentek egy lépéssel és ugy képzelték, hogy tulajdonkeppen valamelyik szláv elnevezésű Tapolcáról van itt szó, amelyet a Regístrum jegyzője lefordított magyarra, Hévíz-nek írva az idegen s ugyanolyan értelmű Tapolcát. Ez az értelmezés bármilyen önkényesnek látszik ís, mégis elfogadható volna, ha még egy-két egyéb hiteles adattal támogatni lehetne. A Heuiuz=Tapolca magyarázóinak legnyomósabb érve a tapolcai apátság kétségtelen fennállása a kérdéses időben. Igaz, hogy számos Tapolca nevü községünk volt a XIII. század elején, de hogy a borsodmegyeí Tapolcán kívül másiknak ís lett volna apátsága vagy monostora, arról nincs adat. Tény tehát, hogy a Bükk aljában fennállott a kérdéses ügy idejében a Miskolc nemzetség monostora. De ez még távolról sem bizonyítja azt, hogy a heuíuz-í apát ugyanaz a személy a tapolcai apáttal. Heuiuz=Tapolca azonosítói azzal is érvelnek, hogy nemcsak Tapolcát hívhatták Hévíznek, azaz meleg víznek, hanem egy adat szerint megfordítva, a Hejö folyócska! is nevezték Tapolcának ! Ha ez az adat helyes lenne is, még akkor sem bizonyítana mást, minthogy a Hejö és Tapolca neveket vegyesen használták a borsodi meleg vizű forrás és folyócska megjelölésére, de nem bizonyítaná azt, hogy a Váradi Regístrum Heuiuz-a, esetleg Tapolcája (?) itt Borsodban, nem pedig valamely más vidéken fekszik. De lássuk közelebbről ezt a nyomós adatot. A Hejè - Tapolca kérdés legtömörebb összefoglalását Melích : Bolgárok és szlávok c. tanulmányiban találjuk meg. Az ide vonatkozó részlet így szól: , Anonymus müvének 31. §-a szerint Salán birodalma területén adott Árpid Bungernak, Borsa atyjának egy nagy darab íöldet ,,a ííuvio topulucea usque ad fluium souyou que nunc uocatur míscoucy". Tudjuk, hogy ez a fluvius topulucea olv. Topaiuca az a Miskolctól nem messze eső meleg forrás és patak, amely mellett a mai tapolcai fürdő áll (1 HFK. 427, Szabó Károlyi. E patakot, illetőleg folyót, amely Oszláron alul a Tiszába szakad, forrásánál Tapolcának (vö. J358-ból: er Thopoícha, Anjouk, oktar VII. 267), további folyásában Aranyostól, Ernődtől le Tisziba szakadásáig Hijónek, Héjönak. azaz meleg folyónak nevezik (1. Lipszky, Rep. ; Huníalvy P., Magyarország ethnogr. 382.) Ez a kettős név nagyon régi keletű. Á folyónak Ernődön aluli részét Anonymus is eredeti magyar szóval í/eu/ou-nak nevezi (vó. Anon. 31. §. : iuxta íluuium heuyou usque ad thysciam et usque ad emuid), sőt magának a forrásnak, Tapolcának is előkerül a régiségben, magyar köznévbői alakult Hcxiviz neve is (vő. J2Í4. Vár. Reg: 32J. §: Abbatis de Heuiuz, 1219 Vir. Reg. 41. §. mouasterij de Taplucya ; a borsodmegyti hévízi=tapolcai bencés apátságról 1. Csinki I. 180, J92)." (I. Melích, M. Nyelv Í92J. XVII. 9. 1.) Karácsonyt és Borovszky a Vár. Registr. akadémiai hasonmás kiadásában igy magyarázzák „Heuiuz"-t : Most Tapolca Borsod megyében Miskolc várostól délfelé. (L. Karácsonyi— Borovszky: Regístrum Varadíense, Bp. 1903. 186. oldal 3. jegyzetében „Nunc Tapolcza ín com. Borsod ab oppído Mískolcz meridiem versus".) Ezt az egyeztetést, nyelvtörténeti szempontból vizsgálva Anonymus ide vonatkozó 31. §-át, elfogadja tehát Melich János is. Legkiválóbb szlavistánk — Anonymus nagyszerű