Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 3. A szentléleki zárda legrégibb okleveles adata

zárda alatti völgyben fekszik, s régi határvonala a zárdától alig néhány száz lépésre húzódott el. Az Í240. évi hatósági határjárás alkalmával nem írták be az oklevélbe, hogy a métául szolgáló zárda tulajdonkeppen miiyen elnevezésű kolostor, s hogy az ott élő remeték melyik szerzetbe tartoznak. így történhetett, hogy mindeddig felismereüen maradt vármegyénk múltjának ez a becses kultúrtörténeti adata. Az igen terjedelmes latin nyelvű okmány adományozási részét kissé rövidítve, határjárási részeit egész terjedelmében itt közöljük le maggar fordításban. (Az oklevél tartalma.) IV. Béla az isteni hatalom által ráruházott jogánál fogva, mely szerint a jókat jutalmazni, bűnösöket büntetni királyi kötelessége, jelen levelében eszerint intézkedik. Az azelőtt Kean nemzetségbeli Gyula bán Tardona-ncvü birtokát, mivel nevezett bán hozza és testvéréhez, Kálmán herceghez hűtlenül viselkedett s ezért Gyula bánt elfogatta, ki életet a királyi börtönben fejezte be, báróinak tanácsával nevezettnek „7"ur(/uná"-nevü borsodmegyei birtokát, minden hozzátartozandóival együtt, Györgyfia, Miklós gömöri ispánnak adományozza az o hűségéért és szolgálataiért. Ez a Miklós ispán ugyanis nemcsak békében, dc háborúban ís hűségesen szolgálta kiráiyi urát. Különösen kitüntette magát az orosz hadjáratban, anoj sebesülése dacára sok ellenséget levágott, számtalant foglyul ejtett. Nehogy tehát a hűségnek ez a jeles példája jutalom nélk-il maradion, fent mondott birtokot minden nozzátartozandóságával együtt örökjoggal rearuházta. Mikor azonban az adományozott birtokba kimondatott a beiktatás, megjelentek a helyszínén a borsodi vár Dédes falujából való várjobbágyok, 1. i. Zadur, Péter, Ysíp. Ábrahám és mások. Az említett jobbágyok tiltakoztak Miklós ispán beiktatása ellen, azt állítván, hogy Tardona birtok hajdan a borsodi várhoz tartozott s tőlük régebben Gyula bán hataímasu' foglalta cl. Most tehát kérik a birtok nekikvaió visszaadását. Az ügyet a király alaposan megvizsgálta s később midőn a mondott dédesi várjobbágyok szándékuktól ciáííottak, báróinak tanácsával most már — a többször nevezett birtokot — Miklós ispánnak véglegesen odaítélte. A beiktatást az egri káptalan levelével, Holog (Balog ?) faluból való Kuna nevü királyi ember végezte, mely alkalommal a mesgyét métákkal (határjelekkel) jelölték meg. A határ pedig ugy Kuna kir. kiküldött, mint az egri káptalan levelei által emlékezet olcaért megállapítva ilyen rendben következik.: Az első határdomb a Turduna potoka (mai kiejtés szerint : Tardona pataka) mellett kezdődik, ahol három domb emeltetett ; az első domb, mely észak felől áll, elkülöníti a borsodi vár és Tardona falu földjét, a másik kettő mely dél felől esik, kijelöli a Miklós ispán földjét. A határvonal innen fölfelé tart a Riihonich potoka mellett és keresztül szeli magát a patakot jobb felé egy hegy oldalán és itt két domb van : az egyik a Miklós ispáné, ebben tölgyfa, a másik a várnépeké, abban egy más fa van, melyet a nép mogol (magyarnak mond. Innen leszáll a Lypotich potoká-hoz (Lípóc p.) és egy ut mellett van két domb, egyik jelzi a Miklós ispán birtokát, másik a várnépekét. Majd halad eme patak mellett fölfelé és a patak fejénél van nyolc domb, melyek főhatárjelek : J. a várnépeké, 2. Fclc-é (?), 3. a dédesi várjobbágyoké, 4. a Miklós ispáné; innen a béreli (bérc) közepén, a vízválasztón halad föl a nagy erdőbe (t. i. a Bükkfelé). A Kamtinuska potoka (!) (Kemcnesnyc) mellett két határjele van Miklós ispánnak és a várjobbágyoknak, közben még sok uj es régi meti emelkedik mindkét részről. Innen feljut az erdőben a KAtnunusna potoka leiéhez, hol a várjobbágyoknak és M. ispánnak két határdombji van és ezen a helyen a zárda közelében (propc ad hercmitas) egy vcsszös a!itt négy domb emelkedik, ahol elkülönül a várjobbágyoké a vár kiirtott erdejétől. Ir;ncn keíetfelé egy bércen át halad, melyen egy ösvénv vezet. Ez ösvény mindkét oldalán a iákon jelek vannak; maid leszáll az Oziro (Oszra-te'.ö) hegyről és itt 3 meta található, 2 a M. ispáné, cgï- a váré. Innen tovább haladva leszáll a Bag un kútja fejéhez, ahol egy byk (bükk) fába be van vésve Gyula bán cimere. A Hasfeu (Hársfó)-ben elválasztja a vár, András ispán és Miklós ispán földjeit. Innen az András ispáné mellett haladva jön a Baihakuc (Bátyakcve)-hez, mr.;i egy ut mellett 4 dombja van András és Miklós ispánoknak. Innen egy tölgyfához jön, hol 3 nutája van Miklós és András ispánoknak; tovább jut a Medwefeu (Medvefó)-be. ahol nevezett ispánoknak 4 halárjele van. Innen elér a Zelushasfeu (Székshársíö)-höz, ahol mondott ispánoknak 4 dombja emelkedik. A Holboca potoka fejénél 3 hatáijele van A. és M. ispánoknak. Ezután eltávolodik András ispán birtokától és a Holboca potoka mellett összeér a várjobbágyok földjével; itt két domb van, egyik a Miklós ispáné, másik a várjobbágyoké. Továbbat leszáll egy ösvényen és bozótos cserje sövény mellett 2 domb áll, t. í. a M. ispáné és a várnépeké. Innen leszáll és a Holboca mellett vonul. Itt egy ösvény mellett két méta emelkedik, mely elkülöníti Cantlo (Kondó) földjét. Azután a Holboca beleömlik a Lubná-bs. és a Liscopotoka (Lisszapataka) belcfolyik ugyanabba a Lubnába (Ludnai Innen kiindulva kettős dombokkal jelenten vonul a Lisco (Liszka?) mellett és eléri a Lisco fejét, ahol két határjel mutatja a határt a Cozonch (Sajókazinc) faluból való várnepekkeí szemben. Tovább nyugat felé tart egy berch-cn át a Turduna potoca melle jön, ahol