Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 1. Néhány Árpád-kori helynevünk magyarázata

pád kori oklevelei cim alatt a Tört. és Rég. Közi. 1927. évfolyamában) oldalági örököseire szállott. Ebből az oklevélből tudtuk meg azt is, hogy Kristóf az Orösúr nemzetségből való volt. E hires honfoglaló nemzetségnek ó a legrégibb tagja, akiről okleveles adat mutatja ki a ,,de genere Orösúr" származást (1. Orösúr című közleményemet a Magyar Nyelv 1926. évfolyamban). 11. Tord — Tard (Borsod vm.) közelében az Orösúr nemzetség szállásföldjének a szomszédságában, tehát Dél-Borsodban volt az egyelőre ismeretlen Baga és Tavornuk (TárnokBala?) falu is. J2. Botici — Barcika (Borsod vármegyében.) 13. Sasa = Susa (Gömör szélén). E két helynevet a Vár. Registr. 1213-éví Í68. sz. póresetében említik. Borící azonos a régi néven Bjrc-rak hivott Barcikával, Susa pedig a közeli, de már gömörmegyei Susával, melyet 1214-ben mint Hangonynak szomszédos faluját említenek egy oklevélben. (1. bővebben Vasvár castrummal kapcsolatban a Magyar Nyelv Í925. évf. és Tört. és Rég. Közi. 1926. évf.ban közölt cikkeimet.) 14. Johan villa = Sajó-Ivánka. A 229. sz. ügyesetben megnevezett helység nem BorsodIvánka, mint Karácsonyi-Borovszky magyarázza, hanem sokkal inkább Sajóívánka, mert ott volt a Szent Péter tiszteletére szentelt plébánia. A pristaldus is a szomszéd Berentéröl való. A kérdéses Johan viila tehát nem AlsóBorsodban, hanem Miskolcon felül a Sajó mellett feküdt. Mai neve Sajóívánka. II. Honfoglalás előtti bajor adatok Zalavár vagy Mosaberg vidékének IX. századi helynevei Német Lajos király 847-ben a Balaton délnyugati vidékét Priwina morva hercegnek adományozta, aki Nyitráról menekült bajor oltalom alá. Bajor földön Priwina megkeresztelkedett s azután királyi hübérúrától kapott birtokán várat (Mosaburg), majd egyházat épített, melyet Liutpramm salzburgi érsek — ennek egyházmegyéjéhez tartozott a vidék — 850 január 24-én szentelt fel. (Részletesen szól erről Baltes : A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok letelepedéséig c. müvében, 251—260 I.). Salamon Ferenc ugyan a Századok 1882. évfolyamában kétségbe vonta, hogy Mosaburg azonos lenne Zalavárral s ó Priwina tartományát osztrák földre tette. Azóta azonban általánosan elfogadott történelmi ténnyé vált, hogy a IX. századi okmányok Mosaburchja a Dunántúl délnyugati sarkában, jelesül a Zala folyócska vidékén feküdt. — A régi oklevelek helynevei közül nem is vitás : Mosaburch = Zalavár, Sala fluvius = Zala folyó, Sala palus =- Zala mocsarai, Raba, Rapa = Rába, Sabaría = Szombathely, (quinque) V ecclesiae = Pécs, Peininchaha = Pinka. Van azonban néhány olyan név is, amelynek magyarázatát eddig mellőzték. Ilyenek : 1. Bilisaseo. Ez a név nem a Pelíssa = Balaton, mint Balics véli (1. fenti munkája 256. 1. 3. jegyzet). ,,Quartínaha iuxta Bilisaseo''', tehát Quarlinaha nevű község a Bilisaseo nevü víz mellett feküdt. Bilisaseo jelentése eszerint Bilis víz (Bilis + aszó), mely most ís megvan, a mai Pölöskefönél ered, Pölöske mellett folyik el, miközben egy széles tavat alkot s ebből tovább folyva a Zala folyócskába torkollik. A XI—XII. században nagyon sokszor előfordul Píliske néven. A XIII. században a Pilíske patak mellett kolostort épít a Hahót nemzetség (1. Karácsonyi II. 116.), s ennek a helyén áll ma Hahót község. Ortvay Magyarország régi vízrajza (II. kötet 101, 106. 1.) Piliske és Plyske címszavak alatt részletesen tárgyalja a patakot és falvakat. Plyske mellett már 1024 ben nagy halastó volt, mely ma is megvan, s nem más, mint e patakocska szétterülése. Mai neve ennek a pataknak Ortvay szerint Bucsai patak vagy Széviz. (A M. Földrajzi Intézet megyei térképén „Sárvíz" ?) A Bilis + aseo utótagja lehet aszó is. Erre mutat mai Széviz neve. Szé-szi váltózata van az aszónak a közeli Szilvágy ...lu nevében, mely 1343-ban. Ozyagh, 1353-ban Ozzíuag alakban jön elő (1. Csánkí III. 30.). Szorosan kapcsolódik ehhez az állításomhoz egy 1234-í adat. Ebben az évben a hahóti másként piliskei monostor alapitványai között szerepel többek között Aszuágon ís egy ekeföld. (1. Sörös Pongrác : Az elenyészett bencés apátságok, 252 1.) Az ,asszú' címszó alatt sok hasonló adatot nyújt erre az Oklevél Szótár, továbbá a M. Etymologiaí Szótár (1. 157,