Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 13. Válasz "Egy új történelmi atlasz" c. bírálatra

esetleges ódiuma a szerzők helyett mcst őket térhetne. A felelősség áthárítása után talán fölösleges munkát végzek, ha a szerzői válasz pontozataira is kiterjeszkedem. Ezt mégis megteszem egyrészt e folyóirat olvasói, másreszt az Atiasz műszaki rajzolói iránt érzett tiszteletből. J. Egyetértek a szerkesztőkkel abban, hogy az Atlasz ne legyen túlzsúfolt. Ezért ajánlom, hogy a leves adatokat vegyék le a térképlapokról. Meglátják, hogy bóven marad hely a hiányzó fo-.tosabb helynevek számára. 2. A térkép kicsi mérete kétszeresen megokolia a hibás adatok elhagyását. Egyébként a birált térképlap (1 : 2.500.000) mérete nem is olyan kicsi. Éppen ilyen méretű pl. a földrajzi isk. atlasz magyarországi lapja, s azon Ökörmező, Pusztakalán meg Alsóporumbák f is eltérnek. (De még 3, 4, söt 5 milliós kisebbitesü térképeken is rengeteg adat is meghúzódhat szerényen. A Freytag-féle Welt Atlas pl. i : 7 ÔOÛ.OÛO lapon adja Németországot, J : 20.000.C00-on a nagy Oroszországot. Ugvaniiycn méretű térképlapok nyomását magam is láttam a M. Földrajzi Intézetben.) 3. 4. 5. A rajzolók is hibázhattak — de mégis feltűnő, hogy csak a püspökségek feltüntetésénél az egyik lapon 90 . o, a megdicsért Szt. István-kori térképen is J0'

1

.i> hibát követtek el. Vagy tán szakképzettebb volt az utóbbi lap mestere ? De még ez ís tévedett, mert elnézte Marosvár — Csanádot, Szent Gellért püspöki székhelyét. o. cAinonumus igen szigorú professzori dorgálásban részesült. Mivel tőle nem kaptam felhatalmazást, a Névtelen Jegyző helyett nevem aláírásával nem nyilatkozhatom. Mégis meg kell állar::;.nom, hogy Anony nus B. és K. szerkesztőddel szemben határozottan hátrányban van. mert neki nem voltak műszaki rajzolói — igy egy kis elnézésre méltán tarthat szamot. 7. Szerkesztő urak illetéktelennek mondanak arra, hogy Atlaszukról bármilyen szempontból nyilatkozhassam. Föltéve ha nem értek jobban a bírálathoz, mint pl. ók a térképtervezéshez, még akkor ís nyilatkozhatom az Atlaszról, mert nem volt ráírva : Szigorúan bizalmas, v. Kézirat. Ha tényekkel is megcáfolhatnak, akkor meg minek tolják közérr. . ; az Atlasz közé az állítólag kezeik kozótt levő elismerő írásokat. Nem gondolják, hogy a szeretetreméltó s éppen ezért fedezékül felhasználni nem illendő tekintélyek patyolat tógájára odafröccsenhet egy akaratlanul elpottyantott tintacsepp ? A T. Atlasz külső kiállítását különben magam is éppenugy megdicsértem, akárcsak a szerzők, S. A 3-ad rangú anekdotám valóban rossz éle, de igaz. Meglátják a kíváncsiak, hogy a II. kiadás jobb lesz, mint az első. Bizony ebben még van egy pár száz javítani vaío adat. (A muitkori cikkemben emiitett fiibakon kívül hajlandó vagyok még JOO-at ingyen, további 200-at szép szóért — de mindenesetre olcsóbban szállítani, mint amennyibe az I. kiadás került. Egy vidéki laikustól eieg ennyi apró hiba felismerése.) Az Atlasz részletes kijavítását — bár én sem értek talán hozza, mint a szerkesztők — tehát szívesen vállalnám. Azonkívül azt is látom hogy az I kiadás sz. fesztéi ram akarnák hárítani a II. kiadás feladatát. Sajnos, hogy rr.ég ilyen kedvező előzmények dacara sem vállalhatom el c kedves és kevés felelősséggel járó megbízatást, mert egy más helyre már évekre előre le vagyok foglalózva. Ez a mostan: szegődésem pedig nem valami kényelmes, mert itt a műszaki rajzolók semmit sem akarnak tudni a felelősségről. Miután a 6 pontból kifogytam, még arra kérem B. és K. szerkesztődet, hogy a 6. pontjukban mondottakkal ne Befolyásolják rajzolóikat. Itt azt írják : Anonymus adatait csak kuriózumképen közöltük, öt nem tartjuk hiteles történetírónak. Pais Dezső Anonymusa olyan zavaros es anakronizmusokkal telt, hogy a tanuló ifjúság elé ilyen térképet vinni pedagógiai abszurdum. Szerkesztő uraim ! En gyalogenaber vagyok, nekem imponál a határozott fellépés, de Anonymus előtt és a Pais Dezső munkája előtt tessék leszállni a lóról. Az Anonymusról szóló ujabb irodalom, különösen í920 óta a magyar nyelv es történettudományok klasszikus szakasza. (Szendrey I. már IS9ó-ban Domanovszky egy évtizeddel később, Melich, Homan, Jakubovich, Pais J920 — 26-ban más véleményen vannak a. Mesterről.) Lehet, hogy a Szerkesztők tudományukat azelőtt szerezték, de a térképüket azóta rajzoltatták — a műszaki rajzolókkai. Ezek után összegezve megállapításainkat, kimondhatjuk mind a hárman (t. műszaki rajzolók, 2. szerzők, 3. én) hogy az cAilaszban hibák is vannak s e hibák a II. kiadásban alig maradhatnak benne. Ezek egyhangú megállapításaink. Ha most az Atlaszról lefolytatott vitánk hasznossága melictt mégis ennyire békés hangú volt, annak okát abban latom, hogy a vitában érintett szereplő személyek közül nem volt szerencsém személyesen ismerni sem a műszaki rajzolókat, sem a szerkesztőket, sem Pais Dezsőt, sem Anonymust. Egyedüi csak a Történelmi Atlasz-szal találkoztam futólagosan. Egyéni megjegyzéseim tehát elviek, kizárólag a vitatott Atlasz mint támpont kOrűl maradtak és maradnak.