Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 12. Egy új történelmi atlasz

Egy uj történelmi atlasz. A m. kif. Állami Térképészet egy pompás kivitelű történelmi atlasszal lepte meg a magyar iskolákat. A történelmi térképgyűjtemény cime : Történelmi Atlasz Magyarország történelmének tanításához. Tervertek : Albisi Barthcs Indár és dr. Kurucz György. Az atlasz küisö kiállítása pompás, tartalma gazdag. 32 gyönyörűen rajzolt oldalán 24 nagy és két mellek térképrajzot ad a magyar tanuló ifjúság kezébe. A szerkesztők kétségtelenül igen nagy fizikai munkát végeztek a bó térképanyag összeszedése alkalmával. Néhánv nap óta — mióta az Atlaszban böngészgettem — két irányban igyekeztem tájékozódni annak használhatóságáról és pontosságáról. í Elsősorban azt nézegettem meg, hogy vájjon Borsod megye és Miskolc város régi fontosabb adatai feltalálhatók-e s ha igen, jól vannak-e feltüntetve a térképlapokon ? A népvándorlás homályos korából közölt öt térképről természetesen semmi közelebbit nem tudhatunk meg városunk vidékéről. Szent István idejéből fel van tüntetve Borsod. Az Árpádok-korát (XI—XlII.-százidot) bemutató nagy térképlapon Borsod vármegye területe kb. harmadával meg van csonkítva. Hiényzik beiőle Mezőkövesd vidéke, Ozd, Vadna, Edelény és Szendró környéke. Borsod vára jóval lejebb, Boldva helyére csúszott, Miskolc faluról nincs tört. adatunk, igy elkelíett volna hagyni, éppenugy, mint azt a Hejö nevü falut, amilyen sohasem volt vármegyénkben. Az itt ábrázolt négy helység közül egyedül Muhi karikája közelíti meg a helyét. Nagyobb hiba, hogy hiányzik a híres százdi. tapolcai vagy bélháromkuti apátság s a XIII. század végén oly fényes Diósgyőr vita. A XTV. században (Anjouk kora) hiányzik a pompás királyi vár: Diósgyőr jelzése. A XV. század első felének térképén már Diósgyőrön kivül Miskolc is hiányzik, ezzel szemben ötletszerűen megjelenik rajta Mezőkövesd. Ugyanezen a lapon a Sajó folyóra a Zagyva neve csúszott. A XV. század második feléről (í458 —1526) adott térképen egyedül Vadna váracska szerepel. Ellenben az 1365 táján várossá lett, e korban virágzó Miskolc, a jelentős Diósgyőr vára, Sajólád kolostora stb. mind hiányzanak. Az Í57v-i állapotot feltüntető lap (gondosan megválogatott adatokat tüntet fei. A következő térképek Miskolcot városkának jelzik, holott a töröl: világban Miskolc a legjelentékenyebb magyar városok közé tartozott. Ugy szintén hiányzik Szcp.dro váránál; jelzése, pedig a XVII. században Felső-Magyarország legfontosabb védövára volt. A XVIII. szazad végi állapot rajza ötletszerű. Miskolc város, Mezőkövesd és Bcrsod falu képviselik vármegyén!: múltját. Borsod falu a legkisebbek közé tartozott e korban, ellenben Diósgyőrön najy há nor és üveghuták működtek. Edelény, Saiórzentpéter, Csat stb. jelentékeny mezővárosok voltak. Varmegyénk ábrázolása — tárgyilagosan r.ézve az atlaszt — annyira hézagos, (helyenként téves), hogy helyi vonatkozások megismerésére nem használható. 2. Iskolai szempontból csak az lehet döntő, hogy az atlaszban az országos jelentőségű történelmi adatok helycsek-c vagy sem Ebbóí a szempontból csak két térképrajzot kívánok itt behatóbban megvizsgálni. Az egyik cinr.e Magyarország az Árpádok koriban, a másiké Magyarország a honfoglalás korában Anonymus szerint. a) Magyarország az Árpádok korában (XI-XII1. szazad). Biráló helyett beszéljenek a történelem, illetőleg az atlasz adatai. Az elemi ísk. könyvek ugy tanítják, hogy Szent Is'.ván 10 püspökséget alapított, ezekhez járult később a Szt. László által alapított váradi és zágrábi püspökség. Ebből a í2-ból a térképen hiányzik Eger, Vác, Pécs, Kalocsa és Várad, továbbá Nyitra püspöksége. Ezt a hiányt ugy pótolja a térkép, hogy Sopron, Zalavar, Somogyvár, Szeperváralja, Sáros (1) Arad (!) és Pozsega kapnak püspöki rangot a szerkesztő jóvoltából. Ezekután a megyék és castrumok jelzését ne ís firtassuk. b) Magyarország Anonymus szerint. Már régen megállapították a történészek, hogy Anonymus hazánknak egyik részét sem írja le olyan pontosan és részletesen, mint a BükkMátra vidékét. Szerzők Anonymus több mint 30 adatából egyetlen egyet, a Sajó folyót (!) tüntetik fel. Ellenben ott szerepel Bécs, Brünn, Olmütz stb. a Névtelen müvében elő nem forduló helynév. Az ábrázolt helyekkel meg esik, hogy eredeti helyükről elmozdulnak, pl. Sárvár a Morva folyó mellől felcsúszott Trencsén megye felső szélére, pont a Jablunkaihágó alá. Hasonló csuszatnlások okozhatták, hogy a Gesta helyadataínak 80—90 °/o-a egészen lecsúszott a térképről.