Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 10. A miskolci főutca topográfiája 1817-ig
A kúriák és nemesi háztelkek fekvése a városban Az 1690-ben feljegyzett 29, Miskolc városban található kúria, pontosabban mondva, nemesi vagy lkuriális háztelek tulajdonosai, mind előfordulnak az akkori rendes adólajstromokban is, mert hiszen a nem földesúri terhek hordozásában, mint pl. a törökadóban, az idegen katonaság ellátására szolgáló kivetésekben, az ún. porciókban nemes és közrendű polgár között nem volt különbség a 18. század derekáig. De az adólajstromokban nincs megjelölve sem az udvar nemesi volta, sem pedig a háztelek fekvése, sem az utca neve, sem a házszám. A házak számozása abban a korban még nem volt divatban. Ennek dacára felismerhető a lajstromokban, hogy bizonyos sorrendet követtek. Általában a város felső végéről indultak ki az adórovök, s a fő utca jobb vagy baloldalán haladtak lefelé. Sajnos, egyik oldalról a másikra önkényesen mentek át, úgyhogy a sorrend csak 10—20 házszomszédra következetes. A szomszédság tájékoztató útmutatását néhány szilárd támpont teszi világossá. Előkerült ugyanis a levéltárban több, ott lappangó házeladási szerződés, amelyben az eladott ház telekszomszédai világtájak szerint felsorolva, egészen pontossá tették telekazonosításomat. összehasonlításunk alapjául szolgált különösen két irat, egyik az ugyancsak 1690. évi adólajstrom. Ebben a „Város számára való Impositio (1690)" című adólajEtromban 838 adófizető családfő neve sorakozik. A másik még fontosabb irat az 1702-i Kötél Könyv. (Ezt a Herman Ottó Múzeum Közleményei 1956. évfolyamában ismertettem.) Egy harmadik, most előkerült adólajstrom 1666-ból szintén elősegítette a kúriák helyének pontos megjelölését. A fentebb közölt íábíázaí, mely az 1690-i nemesi kúriák összességét sorolja fel, feltünteti első rovatában a kúriák táblázatbeli sorszámát, utána a birtokos nevét, majd a tulajdonos birtokában levő lakott vagy lakatlan (puszta) nemesi telkek darabszámát, végre az 1690-ben már meglévő, de 12 évvel későbben, az 1702-es Kötél könyvben ismét előforduló telek ún. kötelszámát. A „kötelén kívüli" néhány nemesi telket a mai utca és házszám beiktatásával rögzítettem. A 29 lakott kuriális telekből 23 található a főutcán. HoZ feküdtek az egyes nemesi kúriák? 1. Dőry Andrásnak az 1690-es jegyzék 5 nemesi kúriáját, illetőleg 5 privilegizált háztelkét említi meg. Ezek közül 1 nemesi porta lakatlan, vagyis puszta. A négy lakott kúria birtokosa csak a XVII. század közepétől lett a vármegye vezető állásaiba került Dőry-család. Dőry András alispánnak négy nemesi háza közül kétségtelenül legfontosabb \olt a Piac utcán, a mostani Sötétkapu két oldalán fekvő, Rákóczi utca 1. és 2. házszámot viselő két épület. A Rákóczi u. 2. sz. 1702-ben a 12. sz. kötélben volt. A Kötél Könyv feZház-nak említi, ami azt jelenti, hogy emeletes építmény volt. Elterjedt felfogás szerint Rákóczi itt szállott meg 1704 januárjában és februárjában, amikor itt állította fel főhadiszállását. Az ún. Rákóczi-ház stíluselemei alapján már akkor állhatott, s valószínűleg, mint a város egyetlen emeletes és legnagyobb lakóépületét vették igénybe. Korábban, ]S f f2.-ben 30 német katona szállott meg benne. (L. Miskolc v. számadási iratai, 1632.) A XVIII. század közepén ezt az épületet is elveszítette az egykor hatalmas és dúsgazdag Dőry-familia. A kincstár az elkonfiskált birtokokon csakhamar túladott; 1817-ben a görög eklézsia birtokában találjuk a szép. árkádos kúriát. A 13. kötélben szereplő másik nemesi udvar előzőleg, 1572-től a Hevesi-családé volt, s Dőry Ferencnek, András apjának talán első miskolci szerzeménye lehetett még 1650 táján. (Lásd Marjalaki: Miskolc régi építményei 1702-ig c. tanulmányomban, Miskolci H. O. Múzeum Közleményei, 1955. szeptember.) 1817^ben Czinczifa Ádám görög birtoka. 1956-ban új kétemeletes ház épült a Hevesi—Dőry kúria helyére.
