Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 9. A miskolci kötel könyv 1702-ből

Juhász Mihály Kun Pál Tót Mihály Donga János Tót János és Csizmadia Szabó Péter Donga Györgyné Kádas Szőcs István Lissai György Jacsó Gergelyné Donga Mihály Tót Annók veji Konczos György Kocsmáros János Rósa István Nagy Ferenc Gombkötő András Szentlászlai György Juhász Péter Szűcs Márton Szoboszlainé asszonyom Zubor Mátyás Szőcs Mátyásné Czakó Márton Csizmadia István Rósa János Keresztúri Pál Koczog István Tapasztó Szabó István Harangozó Gergely Harangozó János Harangozó 'Mihály Lőrincz István ,< ' • András kovácsné Kántor uram Döri Ferenc uram tart számot reá. A Kötel-ben nem lévő zsellér vagy taksás házhelyek száma kereken 200 volt, szemben a majdnem 300 jobbágy háztelekkel. A 40 százalékra rúgó taksás telkek kiterjedése azonban, a kötelbeli udvarok átlagos nagyságának legfeljebb ötödrészét tehette ki, így a város belsőségéből csekély és értéktelen részt foglaltak el. Miskolc város fejlődése szempontjából mégis nagy jelentősége van ezeknek az apró udvaroknak, mert itt tudta lábát megvetni a kézműves iparosság és itt tudott gyökeret verni az a zsellér néposztály, amelyik idővel a lakosság dolgozó tömegeit állította a termelés szolgálatába. Fentiek kiegészítésére meg kell még említenünk azt is, hogy az 500 háztelken kívül volt még egy pár tucat viskó, sőt akadt már ekkor vagy 20 pinceüreg is, amelyben a legnyomorúságosabb viszonyok közé jutott proletárok húzódtak meg. De a rendes háztelkeken is oiykor 2—3 család élt összezsúfolva. Megjelent: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1956. jún. sz. 39-48. 1.