Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége levelezéseinek tükrében (Mann Viktorné)

században, esetleg a XII. század végén nczzánk bejött alánjász telepesek. Az ő eredeti iráni-jász-alán nyelvükből csupán vezeték neveik közt maradtak , erről nem soká Gcntbócz tanár úrtól fog jönni egy fejtegetés a M. nyelv c. lapban. Amit ön a szarmata-ugorról ír, teljesen hibás, s arról tesz tanúságot, hogy nyelvészeti téren igen keveset, vagy semmit nem foglalkozott. A nyelvészetnek olyan exakt módszere van, amellyel etymológiai kérdésekben kevesebbet lehet tévedni. Amit ön Tapolca-Hejőről mond, azt nagyon erősen kell bizonyítani, de tessék megpróbálni. Hogy Maros, Szamos, Olt, Tisza, Temes honnan kerültek a magyarba s milyen nyelvi elnevezések, olyan kérdések, amelyekre egy levélben, de egy érteKezésben sem. lehet felelni. Eddig senki, aki velük foglalkozott, ezt a kérdést nem oldotta meg. Erről egy munkám készül most, anelynek ez a címe: A honfoglaláskori Magyarország a nyelvtudomány világításában. E műben próbálok az Ön által felvetett kérdésre is felelni, de persze, hogy eredményesen-e, az kérdés. Soraim ne kedvetlenítsék el, hanem inkább buzdítsák. Hiszem, hogy egy s más tekintetben a nyelviek terén is nyújthat még értékeset. Szívesen köszönti tisztelő híve Melich János Bpest 1524. jan. 12. levél:' Igen tisztelt Kolléga Úr! xMinthogy szívesen küldött füzetét csak most olvastam el, csak most köszönöm meg azt a megtisztelő figyelmét, amelyben megküldésével részesített. A mi a füzetben foglalt eredményeket illeti, egynek kivételével elfogadom. Ez az egy: Heniuz-írashiba Henricus. Ez feltevés nézetem szerint valószínűtlen. Fogadja tisztelt Kolléga Úr azért is őszinte köszönetemet, hogy füzetében olyan meleg szavakbari emlékezik meg rólam.