Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 8. Miskolc régi építményei 1702-ig
suth-szobor helyén állott. Ez még a XIV. században 'keletkezett, de okleveles említés csak a XV. századból maradt róla. 1489-ben adta át a város az avasi templom .használatára. A XIX. század végén bontották le. 2. A XV. században, közelebbről 1461-ben és 1466-ban említik a régi írások az u. n. Bük-mialruol, mely a Hunyadi-utca déli oldalán, a mostani Zenepalota és Zálogház közötti téren állott. 1461-bm már mint régebbi idő óta működő malmot bírta a Herczegés Bük-család. 1817-ben már nincs meg. Igy tehát a legrégebben megszűnt malom Miskolc területén. 3. A XV. században keletkezett a későbben ,,Vágó-maloni" (és Dőry-malom) néven ismert vízimalom. 1560 táján mint régi jogon őket illető malmot kérik vissza a diósgyőri uradalomtól a Balogh-árvák részére. Ez ?. malom a Béke-mozival szemben lévő kis téren, a Szinva északi partján helyezkedett el. A XVII. század közepén a Dőry-csaiád kezébe került, tőlük pedig 1755 körül a diósgyőri 'koronauradalom vette el, majd a tapolcai apátság kezére jutott. Az árvíz (1878) után ezt is lebontották. A Vágó-malom elnevezést a vele szemben, a Béke-mozi helyén lévő mészárosok vágóhelyétől nyerte. 4. A ..Kis-malom" a mai Széchenyi utca 28. sz. telken, a Szinva északi partján állott már 1627-ben. (Miskolc v. jegyzőkönyve 209. lap.) A kuruckorban elpusztult malom helyére 1715-ben a város új vízimalmot építtetett. 5. ' A XVII. század második felében keletkezett a Borsy-család vagy Bük örökösök malma. Ennek a malomnak a helye a régi sörház déli szomszédságában, a mai Tizeshonvéd utca 15. és 17. számú házak telkei végén volt. A malom árkának és a Szinva közének a lakótelepét Vargaszög-nek nevezték. 6. 1702-ben az Ady-híd közelében, a Pecénck a Szinvába torkolása fölött volt még egy vízimalom. Ez akkor a Döry Andrásé volt, de 1817-ben már Fáy-malom néven írja a telekkönyv. 1702-ben még új létesítésű lehetett ez a „Belegrád" nevű vízközben, a Szinva két ága közé települt vízimalom. Helye a mostani Hadirokkantak-utcája (a régi Belegrád-u.) 1. és 3. számú házainak telkén állott. D) MAGÁNÉPÜLETEK Kúriák. A régi írásokban nem tettek éles különbséget a kúriák és kőházak között. A kúria elnevezésű lakóházakat többnyire nemesített, vagyis jobbágyi terhektől mentesített telkeken említették. Ilyen telkekkel jutalmazta a diósgyőri vár ura a neki tett hűbéri szolgálatokat. A XV. ésr XVI. században a ..kúria" elnevezést használták, de a XVII. században olykor „residentiális ház" megjelölés is előfordul, Miskolcon a kúriák száma nem volt nagy. Az első ház- és telekösszeírásig, 1702-ig, a következő kúriákról van tudomásunk: 1. Bük-kuria, ez a Bük-család lakóháza volt. A mai Hunyadi utca 5. sz. ház helyén állott, a mellette levő Bükmalom szomszédságában. Első említései mint kúriának 15B2-ből és 1598-bó] maradtak fenn. 2. Hallcr-kuria, vagy residentia. Ez a Meggyesalján, n mai Petőfi utca (régen Urak u.) keleti vége felé, az 5—25. számú házak valamelyikén, de a város árkán kívül feküdt 1702-ben. „Haller Sámuel uram ö Nagysága Residentiája" néven van bejegyezve a jegyzékbe. Ugy látszik, hogy a gróf Haller-család a diósgyőri vár 1678. évi pusztulása után egyideig ebbe a kúriába húzódott. 3. Város kúriája. 1694-ben a város ' egy kúriát kapott adományképpen a királytól, mint a diósgyőri koronauradalom birtokosától. E kérdéses kúria a városházával szemben, az u. n. Mészár utcában (ma: Tanácsház téren, a légi Megyeháza' helyén) akkoriban Balogh János és Csapó János házai 'között feküdt. Ezt a kúriát a török kiverése utáni években, tehát 1686 után a kincstár elkobozta régebbi gazdájától, akinek nevét egyelőre nem tudjuk megállapítani. 4. Koncfai Kis Mihály-Muriája a