Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 7. Miskolci egyháztörténelmi adatok a XVI. századból

ahol maga Melanchton avatta pappá. 15 ) Hogy mikor került haza Magyarországba, mikor jött Miskolcra, nem tudjuk. Először /565-ban tűnik föl a szikszai zsinaton, ahol mint borsodi espe­res szerepel. Ugyancsak 1563-ban a kassai zsi­naton igy irja nevét a jegyzőkönyv alá : Michael Hevessi, pastor et senior Mískolcíensís. 14 ) Ezek a zsinatok már határozott állási foglaltak a Luther és Kálvin hítágazata között és az 1559-i debreceni példa után 1566-ban, a Tiszán innen is véglegesen a református irányzat jutott ura­lomra. Az 1569. évben aztán bevonul Hevesi Mihály neve a város könyvébe és ettől kezdve számos becses följegyzést találunk róla az annalesekben. 1569. ápr. 11-én Vincze Tamásné kiskorú gyermeke ügyében a városi tanács három tagja és jegyzője résztvesznek Hevesi Mihály elnök­letével az u. n. papszékin (,,plébános utam Hevesi cMihály papszékin találták.") 1512 jan. 24-én Enyingi Török Ferenc neje, a buzgó protestáns Gutht Országh Borbála, a diósgyőri uradalom birtokosa házat és szólöt adományoz Hevesi Mihálynak, mely szőlő a Szent György hegyen van. Az Alsó-Piac utcá­ban adományozott házat kiveszi a jobbágyi kötelezettségek alól s mint nemesi telket adja Hevesi Mihálynak, s ó utána János, Dániel, Mihály, Judit és Zsuzsanna nevü gyermekeinek. 1572. ápr. 28-án a városi tanács törvényt szolgáltat a Séra Luca asszonytól maradt szel­lőről, „mely szóló vagyon zent görgy hegyen kynek délről Hevesi Myhal pap, ky most mi praedicatorónk. czakról Kys Pál" a szomszédja. 1576- ban, márc. 20-án Szikszai János kovács tiltja és ellenzi az adományul kapott szőlőt „kyt mostan byr Hevesi Myhal pap." /577. április 25-én ismét tiltakozik Szik­szai János a szóló birtoklása ellen, amelyet ugylátszik a földesurnő, mint ortást (irtványt) visszavett valamilyen ok miatt a panaszos kovács apósától, Bak Jánostól és ezt a vitás szólót adományozta oda J 572-ben Hevesi Mt­hálynak. Ez alkalommal már másodszor tiltja „a zent Gorgy hegyen való szőlőt, kytt byr Hevesi Mihal pap." 1577. dec. 4-én Szőcs Gergelyné 35 ara­nyat és 10 tallért perel a tanács előtt, melyet Szalonnás Máténé hagyott „az praedícatornak Hewesy Myhalynak testamentumában." 1578. nov. 16-áról keltezve az Országos Levéltár őrzi Hevesi Mihály esperes menedék­levelét, aki abban elismeri, hogy a 24 köböl octava-bort két hordóban kiadta ugyan neki Dobosi Mihály királyi tizedelő, de ezek egyike valóságos moslék, másika pedig nyúlós volt. »| L. Franki : A hazai és külf. iskolázás a XVI. •lázadban, 303-316 I. M) L. Lampt »7«. és 2M. I.; Borovszky: Bor­sod vm. tört. I. 97. 1. „Aki nem hiszi, ízlelje meg s meg fog győ­ződni, hogy ugy van.'' /5iS5-ben a mészáros céh sérelmei ügyé­ben a városi tanácshoz fordul : „Jövének mi élőnkben könyörgcni az mészárosok képében az tiszteletes személyek, Hevesi Mihály pap az itt való praedicator, stb. és az mészárosok céh­mestere Fűzi Bálint." 1585. után Hevesi Mihály neve nem for­dul elő a jegyzőkönyvben. A következő I58o. évben már káplán is van és az iskolának rek­tora. Fizetésüket a városi tanács szabja meg. Hogy ki a pap, nem lehet tudni, azonban minden valószínűség szerint az öregedő Hevesi Mihály mellé szervezték a kápláni állást. 1589. febr. 18-án Varga Demeter a Tóth-utcán ka­pott telke ellenében a plebánossághoz tartozik szolgálni. Ugyanezen évben, márc. 8-án a prédikátor akaratjából, a pap malmában lopást elkövető asszonynak bocsát meg a városi tanács. (V. Jkv. (01.) Hogy ki a prédikátor neve, csak gyaníthatjuk. Debreczení Mihály. Hevesi Mihály elhalálozása az 1585—1589. években történt. Ó utána csak az Í590. évből ismeretes más lelkész, névszerint Debreczení Mihály, Mikor J590. január 6-án, vízkereszt napján elfoglalja hivatalát, ezt az eseményt a város könyvébe külön bejegyzik : Szabó Péter bíróságában vízkereszt napján, Reverendissimus dominus, Michael Debreczení, Miskolc város plébániáját elfoglalta. E pár sorból nagy való­színűséggel lehet következtetnünk, hogy elődje, maga Hevesi Mihály volt, aki csak 1589-ben hunyt el. Debreczení Mihály 1590—94. kőzött volt Miskolc papja. Öt is Wittenbergben avatták pappá 1582-ben. (L. Borovszky í. m.) Ungvári András. Ungvári András, városunk harmadik ref. papja szintén Wittenbergben tanult és ott avat­ták lelkésszé. 1595. szept. J7-én már Miskolcon van, mert Borsod vm. ez évi jegyzőkönyve megem­líti. „17 '7-bris 1595 ... asz myskolcí Praedi­cator előtt András uram előtt. (Borsod vm. jkv. 1595. 133. 1.) 1596-ban is itt említik. Román Ernő : Az alsóborsodi egyházmegye története (1926) c. értékes munkájában megemlíti, hogy 1596. márc. 8-án Tholnay Vince esperes és Ungvári András miskolci pap megkezdték egyházi láto­gatásukat, az u. n. canonica vísítatíót. Sajnos, hogy ugy Ungvári Andrásról, mint két mis­kolci elődjéről az egyházi levéltárak csak kevés adatot őriztek meg. * * »

Next

/
Oldalképek
Tartalom