Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 7. Miskolci egyháztörténelmi adatok a XVI. századból

dologból, «gy pint bor áráig megbüntette a; utca. A tanács megfenyegette őket, hogy a biro dolgába bele ne merjenek többet avatkozni. Erek a hiteles adatok egymagukban is perdöntők arra nézve, hogy vájjon mikor került az avasi Szent István templom proies:ans ké*be. Egyetlen lehetséges felelet : tnétt ÍSÓS előtt, a mikor a város teljes egeszében csatlakozott a rciormácíohoz. Nemes Józsefnek a miskolci r. kath. egyház törtenetéről 1564 ben irott munkájában (s utána több író igazodott) ugyan a; áll, hogy /642-ben meg miset szolgáltattak volna az avasi templomban, ez lehat csak kesóbb le42 — Ibbo kozott jutott protestáns kézbe. Állítását ket adattal támogatta. Meg ha ez a két adat hiteles volna is, akkor is gyönge lenne az ellenkező dokumentumok szazaival szemben. Szerinte Borsod vm íkvc lt>42-bcn azt írja egy helyen, hogy a miskolci avasi templomban ez évben miset szolgaitatott volna a mészáros céh. A kérdései jegyzökönyvet két ízben is átvizsgáltam, s elöltem Leveles Erzsébet szinten gondosan átkutatta az Jt;32 — 52. évek összes ícíiegyzeseit, jegyzökönyveit, de hasonló bejegyzést taiaini nem leheteti. Erről az adatról sem Magasházy Béla varmegyei, sem Nyíry Dániel városi toievéltamok nem tud semmit. Nemes másik állítása az, hogy Döry íerenc buzgolkodasa folytan 1642 — Jooő között Buk János röm. kath. plébános vezetése alatt az egész miskolci kath. egyház egyszerre áttért a református hitre s ezzel az avasi egyház cs ennek minden birtoka is a református egyházra szállott. Sem Bük János nevü egyénről, sem bármilyen nevü r. kath. plébánosról ez időben semmiféle említés nem történik. Ilyennek a létéről és a i. kath. egyház áttéréséről csakis XIX. századi szóbeszédből értesülhetett, vagy valamilyen régi írás elnézéséből meríthetett a buzgó, egyházaért lelkesülő káplán, mert hasonló doigokra Miskolc történetkutatoi közül mrg senki sem bukkant, de nem ís bukkanhatott, hiszen az avasi templom említett székperei legalább is a XVII. század legelejéig nyúló ususra vallanak. Bármennyire fölösleges is, mégis visszább keli meg mennünk, ha tisztán akarunk látni az avasi templom és a régi időktől hozzátartozó szólók és pap malma dolgában. Mint láttuk, Íé35-bea a papszeresí és Tóth-utcabelí lakosok kötelessége volt — mint ősi usus — a prédikátor szőlőjének megmunkálása. Már 1589 február )S-án van olyan bejegyzés a város könyvében, hogy a Toth-utca végében, Varga alias Asztalos Demeter házhelyet kar a városi tanácstól, de kötelezi magát, hogy a többi Tóth-utcabeii jobbágyokhoz hasonlóan ,.az Plebanossághoz szolgaikon es adoth agyon a szerint, mint az többi az Tóth utszabelieknck". Érdekes, hogy az akkori ref. papokat hol prédikátornak, hol plébánosnak titulálja a városi jegyzőkönyv. Ugyanez évben 15S9 márc. 8-án, — mint egy rr.ásík bejegyzésből látjuk, — a prédikátor malmából (a Szinván levő u. n. pap malma) búzát lopott egy aszszony, de a prédikátor akaratjából megkegyelmez neki a tanács. í5S6-ban a pap mellé káplánt alkalmaz az elöljáróság és a káplán íizetcséhez a Szent-György hegy szőlőtulajdonosai kivétel nclkul tartoznak hozzájárulni, évente egy fél köböl borral, de ez koz lesz a rektorral (tanítóval). Az J59Ö január 22-én kelt határozat szemit egy-egy köböl bort kell fizetni mindenkinek, meg azoknak a miskolci lakosoknak is, akiknek szólójuk a diósgyőri hegyen van. Tartoznak ugyan köböl boríizetéssel a győri prédikátornak is, mert azt tőle a miskolci tanács nem illetékes elvenni, különben ís ,,ab antiquo rendeltetett". De Miskolcon is kötelesek fizetni, ,,mert lelki szolpaioknak fizetnek". De még visszább mehetünk a városi jegyzőkönyv világánál, egészen /?69-ig. Ez év apríiis ) t-en a Vince Tamasné gyermekének hagyatéki ügyében a városi tanács mint testület megjelenik Hevesi Mihály ref. esperes házánál cs ott plébános uram Hevesi Minél pap szekyn" végeznek a kiskorú gyermek dolgában. Ezek utar. megállapíthatjuk, hogy 1569töl kezdve évszázadokon át. Mikolc város tanácsa egyúttal kegyura is a ref. egyháznak, gondozója a protestáns jellegű avasi Szent István templomnak, valamint az alatta épült iskolának. Mikor /5£<S-ban Basso Farkasne urvacsorához való tányért és poharat ajándékoz „asz myskollzi Annía Szenth Egvhaznak gyülckezeté"-nek, akkor ezt az adományt a varos könyvébe írják be. (Jkv. 100. lap.) J569 óta kizárólagosan a református, azelőtt 1—2 évtizeden at túlnyomóan lutheránus, )563-íg ínég tőredékben a rom. kath. vailás híveihez tartozott városunk polgársága. A városi jegyzőkönyv adatait kiegészítve az egyháztörténetem Miskolcra vonatkozó adataival azt is megállapíthatjuk, hogy pár évvel I5o9 előtt Hevesi Mihály prédikátor volt az, aki itt a lutheri irányzat után a helvét hitvallást megszilárdította és ezzel a közel négyszázados miskolci református egyházközséget megszervezte. Hevesi Mihály. Hevesi Mihály fiatalkori éveiről semmit sem tudunk. Neve után ítélve •— az akkori szokás szerint szülőhelyéről nevezhette magát — Heves vármegyében, Heves községben született. í555/56-ban Wittenbergben tanult,