Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 7. Miskolci egyháztörténelmi adatok a XVI. századból
Miskolci egyháztörténelmí adatok a XVI. századból. — Az avasi templom és torony épitése — Miskolc város múltjának kincses bányája, a város jegyzökönyve tudvalevőleg csak J5 9-töI kezdve maradt ránk. A régebbi időre — sajnos — csak a szétszórt okiratokban töredékesen fennmaradt emlékek vetnek halvány világot. Különösen homályos rés: városunk múltjában a mohácsi vész utáni zavaros évtizedek, az 1526—J569 között: időszakasz egy hat töriinete. Ezalatt a néhány évtized alatt pedig gyökeres változáson ment át az avasalji város hiteleié. Es mégis ugy látszik, mintha inkább politikai párttusák viaskodtak volna vidékünkön, melyet a hitélet mozgalmai csak mint kisérö jelenség színeztek volna ki. Annyi bizonyos, hog7 e zavaros évtizedekben a diósgyőri várnagyok, várurak váltakozása, a politikai és földesúri jogok lazulása, a jogbiztonság hiánya stb. kölcsönös túlkapásokra vezetett. Miskolc város tanácsa és a diósgyőri királyi uradalom zálogos urai között állandó lett a villongás, de sokkal inkább jogi és anyagi kérdésekben, semmint egyházi tercn. Egyházi tekintetben annyi nyilvánvaló, hogy 1526-ban még Miskolcra nem érkezett meg a reformáció, tóó^-ben pedig már az egész város, s maga a tanács is, a megszilárdult és kizárólagos reformált egyház tagja. E lassú és észrevétlen, bár gyökeres változás homályába igyekszem néhány uj adattal bevilágítani, s egyúttal megkísérlem tisztázni az avasi templom e: torony építésének idejét. E dolgozatomban természetesen felhasználom az eddig felderített adatok megállapításait, de főleg az ujabb évek értékes leleteire támaszkodom akkor, amikor — a régiektől sok tekintetben elütó vázlatos képet nyújtok váro-v. sunk egyházi életéből.') A város és egyház viszonya. Minden történelmi változásnak megvan az előzménye, söt ezek az előzmények néha ') Adatokban különösen gazdag Siendrey János: Miskolc város története cimü 5 kötetes hatalmas munkája, mely 1886—J9I J-faen készült ugyan, mégis minden további tészletkutatásnak alapja marad. Több hasznos adatot nyújt Borovszky : Borsod vármegye törtenete I. rísz (Í909) i% Romin Ernő: At alsóborsedt egyházmegye törtenete (1926) cimü munkája. nagyon ís messze múltban gyökereznek. Éppen azért nekem is régebbi időkre kell visszamennem, bármilyen vázlatos kép, vagy bármilyen szétszórt adatok közlése is a célom, mivel adataimhoz következtetéseket ís fűzök. Miskolc falu. Miskolc várost első ízben /.245-ben mint falut említi egy birtokeladási okmány ; (Ez évben ugyanis Panyit fia Panyít, a testvérétől örökölt birtokrészt eladja 30 ezüst márkáért. A birtok Miskolcon volt, „tcrTam, . . . quam habebat in ëMiscoucyr) 1245-ben tehát falu volt városunk, de az volt még í 356-ban is, mert ebben az évben egy oklevél hatszor ís igy nevezi (ötször possessio, egyszer villa)}) Miskolc város lesz. Miskolc falu chfagy Lajos királynak köszönheti várossá emelkedését, akinek mint a lengyel trón várományosának szüksége volt Diósgyőr várára, mivel ez a lengyel határokhoz közelebb esett. A nagy király a diósgyőri várúrnak, Széchy bánnak Alsólendva várát 70 faluval együtt ajánlotta fel cserébe a diósgyőri várbirtokért. A csere 1364 dec. 25-én jött létre és ettől kezdve cMiskolc falu a várbírtok tíz más falujával együtt évszázadokon át a királyi uradalom tartozéka lett. Miskolc azonban nem sokáig maradt most mar falu, mert chfagy Lajos király jóvoltából néhány év múlva városi kiváltságokra tett szert. A király ugyanis a birtokába kerüli J0 falu közül a Diósgyőr, cMiskolc és cMohi helységeibe költözni akaró hospeseknek (telepeseknek) nagy kedvezményeket adott. Miskolc falu Í364 után rohamosan alakulhatott át várossá, mert /376-ból már fennmaradt a városi tanácsnak egy hivatalos irata, mely felsorolja a bírón kivül a tanács tagjait, s városunk rangja ekkor már nem villa, hanem civilis. Lásd Wentel: Arpádkorl Uj okmt. VII. 20!. s ) Litd Szendrey : III. kötet 48-53. lapon közölt oklevelet.
