Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről

»•Szent István adta szabadságaikat^, (U. o. 188. 1.) A honfoglaló török nyelvű hódító réteg gyors beolvadását tehát I. István erőskezű újrend formálása és a kereszténység teljes elterjedése tette lehetővé. A parasztság túlnyomó része egyébként I. István előtt is keresztény volt, még pedig a nyugati országrészekben a római, délkeleten a görög szertartást követvén, mint ahogy azt a legendák s a korai oklevelek adatai (I. István első oklevele pl. nemcsak hogy görög nyelvű, de a görög orthodox liturgia kétségtelen jeleit viseli magán) és a legrégibb személynevek igen nagy rétege mutatja. Amikor a magyarság ugor és török ága a kereszténységben egyesült, megszűnt a kétféle nyelvűség is. A természet rendje szerint a sokkal kisebb számú törökség nyelvmaradványa, csak mint az ugor-magyar nyelv egyik jelentős török kultúrrétege tanúskodik ma már Árpád török hadának beolvadásáról. A magyarság ugor és török kettős rétegét az is mutatja, hogy a honfoglaló nemzetségek leszármazottai túlnyomórészben török személyneveket viseltek. Ezzel szemben a szolgák és parasztok osztálya a legzamatosabb tősgyökeres magyar elnevezéseket használja — ugyanegy időben. Karácsonyi János A magyar nemzetségek az Árpádok korában c. hatalmas munkájában rengeteg anyagot halmozott össze a nemzetségek személyneveiből. Ebből az derül ki, hogy a honfoglaló nemzetségek, valamint a besenyő utódok törökös hangzású, az I. István és utódai által birtokokhoz juttatott jövevények német és szláv hangzású neveket viselnek. De ugyanekkor úgy a várszolgák, mint az egyházak jobbágyi vagy szolgarendű népségei, ha nem bibliai, akkor többnyire tiszta magyar nevűek. íme egy csokor paraszti név: 1203-ban Arad megyében az Ér, Sáros, Hölgyes, Fok, Hódos, Kengyel és Körös magyar nevű vizek melletti falvakban: Ország, Hercseg, Leső, Seres, Negyed, Farkas, Együd, Sonkoly. Tompa, Sered, Nánás, Tok, Madaras, Fenyér, Rágod, Boka, Fancsal, Várad, Váró, Némely, Zarándi, Rigó, Halálos, Figed, Szemző, Bános. Viadal, Rados, Kökös, Erdő, Mondó, Tagadó, Magd, Beke, Szónok, Unoka, Nemfi, Inos, Verebély, Tarkánd, Erdős, Szőlend, Szatymaz, Szopós. Éles, Magos, Vasad. Sós, Legény, Egyebes, Som, Torda, Vendég, Tata, Monas, Ravazdi, Uras, Kakodi, Békés, Sámodi, Barcsa, Népedi. Aladár, Csompos, Péntek, Marosd, Tétös, Látomás, Ágos, Arad, Pata stb. Fenti neveket egyetlen oklevélből írtam ki, de ennél jóval korábbi és még több szolgarendű magyar nevet tartalmazó oklevelünk is van. A Zolnai-Szamota Oklevélszótárban ezrével találni a paraszti népség magyar neveit, de a magyar nevűek között birtokos osztályhoz tartozó- egyén gyéren szerepel. II. rész. Anonymus és a román beköltözés Anonymus majd minden adatát annyiszor megrostálgatták már, hogy a rosta likán talán minden adata átbújt. Ott aztán ki a búzás zsákba jutott, ki az ocsu közé került. De bárhogyan forgatták is a rostát, csak azért is benne maradt egy jókora kődarab. Ez pedig: Gyeló vezér oláhjai Erdélyben. Ez a kő valóban Anonymus hitelességének a próbaköve.