Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)
SZATHMÁRY LÁSZLÓ: Az ongai és a vadnai középső-neolitikus csontvázak
és éles spina supra meatus fölött széles és mély fossa suprameatum van, melynek ilyen mértékű kiterjedése és mélysége meglehetősen ritka. A meatus acusticus exte raus ovoid, mastoidalis peremén a fissura tympanomastoidea csekély nyomaival. Ez, a markáns tympanikus régió szinte egyetlen diszharmonikus vonása. A fossa mandibularis közepesen széles de vaskos processus coronoideusra enged következtetni. A tuberculum articulare fejletlen, bár helyén minimális spina nyomai láthatók. A fissura petrotympanica szűk. A foramen caroticum externa széles, öblös, akárcsak a fossa jugularis. A foramen stylomastoideum viszont szűk, határozatlan peremű. Az endocranialis felszín cerebralis régióján arteriosus sulcusok nincsenek, bár az meglehetősen tagolt. Az eminentia arcuata alacsony, de széles* meredeken határolt a mérsékelt fejlettségű sulcus petrosus superior által. A sulcus n. petrosi superficialis minor! s sekély, foramene minimális. A hiatus canalis n. facialis közepes szélességű. Az apex piramidis tompa, hosszú. A pórus acusticus externus tág, öblös, sulcusa széles. A sulcus petrosus Inferior viszont minimális. Az incisura jugularis a temporalis perem íveltsége alapján tág lehet. A processus intrajugularis erősen fejlett, tompa, az incisura jugularis széles. A sulcus sigmoideus magas, széles, de boltozata csak közepes mélységű. Az os temporalison tehát elsősorban a processusok fejlettsége, majd a sulcusok sekélysége tűnik szembe. A nagyobb foramenek szélesek, öblösek. A kisebbek viszont szűkek és majdnem, hogy sulcus nélkül nyílnak. Az os parietalék boltozatosak, hosszirányban fejlettek. A linea temporalis inferior basalisan eminentiaszerű és szóles. A linea temporalis superior szóles, de alacsony, izomórdesség nélküli. Jelenléte inkább az os parietale alkotásában nyilvánul meg: a boltozatos koponyatető ezen a vonalon megtörik. Az angulus mastoideus tagolt /a varratcsontok miatt is/. A sulcus sygmoideus sekély, de hoszszú: a tuber parietaléig húzódik. A" sulci arteriosi úgyszintén sekélyek csak a temporalis régióban válnak határozottakká. Az endocranialisan majdnem teljesen elcsontosodott sutura sagittalis mentén kisebb depressiók sorakoznak. Az os frontale hosszú, boltozatos, de a tuberek határozatlanok. Alattuk egységes sulcus frontalis transversus /a tuber parietalék és az arcus superciliaris között húzódó sulcus, amely egyrészt a két tüber fejlettsége> vagy a domború, boltozatos homlok következtében; másrészt a kiemelkedő arcus miatt osztatlanul alakul ki/, alakult ki. Az arcus superciliaris egységes, median, alacsony; a koponya általános robuszticitásával szemben viszonylag mérsékelt.