Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

KISS OTTÓ-SZABÓ BÉLA: A Bükk-hegységi Kós-völgyi csermely Trichoptera lárváinak kvantitatív vizsgálata

A modern ökológiai kutatásokban egyre jelentősebb szerep jut a produkciósbiológiai vizsgálatoknak és a trofikus szintek közötti energiaátvitel tanulmányozásának. Időszerű törekvés a patakvizek bentoszának kvantitatív vizsgálata. Közismertek MACÁN, ALBRECHT, KAHLER és RIEDEL gyűjtési eszközei és módszerei, melyek nem hatolnak eléggé mélyen a szubsztrátumba, így egyéb hiányosságokon túl, lehet hogy nem gyűjtik be teljesen a hyporheal nagy részét. Az 197o-es évek közepén terjednek el az emergencia vizsgálatok /ILLIES, 1972/. A szakirodalomban mindmáig nem találhatunk kifogástalanul használható egzakt metodikát, a valameny nyi ismert módszer meghatározott hibaszázalékkal dolgozik. így elsősorban arra törekedtünk, hogy egy általánosan alkalmazott módszer alapján, annak következetes alkalmazásával, lényegében mindig hasonló hibaszázalókkal értékeljük az eredményeket. Nyilvánvaló, hogy csak általános következtetéseket lehet levonni a begyűjtött állatok számából, sőt széleskörű általánosítások is eredménytelenek, ha nem adjuk meg a lárvák morfológiáját, a gyűjtés időpont ját, a módszert. A havonkénti, kéthavonkénti mintavételek eredménye tük rözi az évszakonkénti mennyiségi és minőségi változásokat. A K, mintavételi helyen karakterfaj a Potamophylax latipennis, a 2 2 Silo nigricomis /36 db/m , 12 db/m /. Közepes előfordulást mutat a Si2 2 lo pallipes /3 db/m /, a Halesus digitatus /2 db/m /. Igen ritka a Crunoecia irrorata forráslakó faj, továbbá a Plectrocnemia conspersa, a 2 Sericostoma personatum /1-2 db/ra / /11. ábra/. A K mintavételi helyen domináns faj az Agapetus fuscipes, a Pota2 2 raophylax latipennis /18 db/m , 17 db/m /. Közepes előfordulást mutat a 2 2 Silo pallipes /7 db/m /, a Sericostoma personatum /3 db/m /. Kis egyedszámot mutat a Crunoecia irrorata, Halesus digitatus, Plectrocnemia 2 conspersa /1-2 db/m , 12. ábra/. A K_ mintavételi helyen a leggyakoribb a Potamophylax latipennis, 2 az Agapetus fuscipes /13 db/ra /, közepes előfordulást mutat a Halesus 2 2 digitatus /5 db/m /, a Halesus tesselatus /3 db/m /. Kis egyedszámot mu tat a Crunoecia irrorata, a Silo pallipes, a Silo nigricomis /1-2 db/m 13. ábra/. K mintavételi helyen az Agapetus fuscipes /22 db/m /, a Silo nigricornis /2o db/m / a leggyakoribb. Közepes elterjedést a Halesus digi2 2 ' tatus /8 db/m /, a Silo pallipes /5 db/m / mutat. Kis egyedszámban talakhatjuk a Limnephilus griseus /2 db/m / lárváit /14. ábra/. 2 A Kç. mintavételi helyen tömeges az Agapetus fuscipes /23 db/m /,