Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

GYULAI PÉTER: A Bükk hegység macrolepidoptera faunájának ökológiai és állatföldrajzi vizsgálata III

eleje/. T. : Ulmusfajok. 8. Hvbocampa milhauaeri F.

: S. 7o. 6. 28., 68. 4. 26., 71. 6. 3o., V. 71. 5. 6., 72. 4. 12-13., 5. 24-28. /V./, Csa. 71. 5. 14., S. 74. 7. 5., V. 77. 5. 3., Csh. 77. 5. 2o., Kir. 77. 8. 4., 82. 5. 18., 28.-29., V. 79. 5. 18., Bny. 79. 5. 17. /Gy./. Európában /Anglia, Közép- ós Dél-Európa/, Észak-Afrikában, KisÁzsiában ós Iránban fordul elő. Dél-Oroszország erdős-sztyep zónájában is elterjedt. Ázsiában /Amur-vidék, Nyugat-Kína, Japán/ egy közeli rokon faj, a H. umbro3a tenyészik /GRUNBERG, BERGMANN, CARNELUTTIMICHIELI, DANIEL/. Meleg- és szárazságkedvelő faj. Hazánkban legjobb élőhelyei a Tornai Karszt és a Középhegység meleg déli lejtőin, továbbá a Dunántúl dombvidékein vannak /KOVÁCS, UHERKOVICH, GYULAI/. Elterjedt még a Dél-Dunántúl-i erdőkben /UHERKOVICH/. Az Alföldön csak a nagyobb kiterjedésű, öreg tölgyerdőkben él /Debrecen-Nagyerdő, Ujszentmargita, Mikepércs/, az ország délkeleti részéről csak egy adatunk van /KOVÁCS/. Az öreg erdők irtásával párhuzamosan rohamosan pusztul ki, és egyre ritkább. Bükki előfordulási helyei is a tölgyes zónában vannak, ezen belül elsősorban a xerotherm élőhelyek lakója. A Déli Bükkben helyenként még nem ritka, a fennsíkról pedig hiányzik. A keleti rész tölgyeseiben ritka. A Bükkben IV-VTII., más területeken IV-IX-ben gyűjtöttük. Általában egy nemzedékes, de egyes években meleg helyeken második nemzedéke is van. Hernyója rendkívül lassan fejlődik. Tápnövénye kérgén, saját nyálából és a félig megemésztett kéregből szilárd gubót készít. Ebben hernyó alakban telel és csak tavasszal alakul bábbá /saját megfigyelések/. T.: Quereus fajok, irodalom szerint /HRUBY, KOCH/ tőlünk északra Fagus- és Betula-fajok. 9. Drymonia querna P.: Ml. /R./, P., Av. 77. 7. 1.-4., I0.-I4. /f./, Fe. 64. 7. 17., E. 64. 9. 8. /J./, Csa. 72. 7. 4., S. 72. 7. 6-8., 73. 7. 5-12., 74. 7. 5-11., P. 7o. 7. 23., J. 71. 7. 12., Gv. 77. 7. 19. /Gy./. T.

: Quercusfaj ok, a fennsíkon valószínűleg a Fagus silvatica is /VARGA Erdélyben és Bulgáriában I000-I600 méteren fogta, ahol a magasság miatt csak Faguson élhet/. 10. Drymonia trimacula :sp.

: Ml., E., V. /R./, F., R., Mc, Av. 76.