Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)
DÓDONY ISTVÁN-TAKÁCS JÓZSEP: A vörösvágási nemesopál színjátéka
- lO egészített, UPTON tip. polarizációs mikroszkóppal történt• Vizsgálati eredmények: A vörösvágási minták RTG-pordlffraktograajain csak egy 4,1 2 körül elhelyezkedő» nagy félértéksaélességű, diffúz reflexió /ún. üvegpup/ jelentkezik. Derivatográfos elemzóseik során a neaeaopálból 15o °C-on 6,8 % f a tejopálból 200 °C-on 5.7 % víztartalom távozott el. Színképelemzéssel mind a két változatból - szinte teljesen egyezően - alig mutatható ki nyomelem. A csepp-preparátumokról készített elektrondiffrakciós képek a RTG-diffraktogramokkal összhangban, a minták mikroszerkezetének rövidtávú rendezettségére utalnak. Járulékos elegyrészként szelektált területű diffrakcióval /SAED/ elhanyagolható mennyiségű szabályos krisztobalit kristályok határozhatók meg, amelyek kis méretük /£. 1 /m/ ellenére sem egykristályok /DÓDOHY, TAKÁCS 198o/. A szénreplikákról készült felvételek alapján a tej opál másodlagos szerkezete 0,1-0,3 um-es, gömbölyű morfológiai elemekből áll. A különböző méretű morfológiai elemek rendezetlenül helyezkednek el egymás mellett /l.ábra/, de lokálisan hexagonális tömött illeszkedést is mutathatnak. A vörösvágási nemesopál etetés nélkül előállított szánreplikáin - az anyag folytonossága mellett - sorokba rendezett, pontszerű üregek figyelhetők meg /2.ábra/. 0,1-1,0 yum-es nagyságrendbe eső periodicitásuk lokálisan ingadozik a sorokban és a sorok között is. Elrendeződésük alapján egymással párhuzamos sávok különíthetők el. Az azonos szimmetriát és periodicitást mutató területek kiterjedése a sávokra merőlegesen 1-20 yum. Fűrészfogszerű vonalak formájában síklapokkal illeszkedő morfológiai elemek elválási felületei fedezhetők fel /3.ábra/. A maratással vékonyított nemesopállemezkék felvételei azt bizonyítják, hogy a fűrészfogszerű vonalak szögletes morfológiai elemek érintkezésénél alakultak ki /4.ábra/, amelyek az üregekhez hasonlóan periodikusan ismétlődnek. Méretük 0,25-0,60 jm között változik, s közel azonos egy adott területen és orientációban. Szabálytalan, poligonális alakjuk különbözik egymástól /5.ábra/, illeszkedésük szimmetriája alacsony. Az egyes morfológiai elemek mikroszerkezete - SAED képeik alapján - csak rövid távon rendezett.
