Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei I. - Balogh Jenő összegezése

retszerzésben az alapos megfigyeléstől az önkifejezés, önmegvalósítás tudatáig,élményéig vezessük, megértetve /és átéltetve / a képi absztrahálás folyamatát. Nem kicsi ma már azoknak a száma, akik tudják, hogy ez az elv gyakorlatilag megvalósítható. Ha a rajztanár ki tudja küszöbölni a sematizálódás veszélyét, olyan betekintést nyer tanulói egyéniségébe - ez is perdöntő szempont! - ami más tantárgy esetén talán elérhetetlen. / Ezért féltem a tanuló rajzokat a pszichológusoktól, mert tesztnek tekinthetik őket és ebből nem kivánatos - kategorikus - Ítéletek születhetnek/. Témánk emelkedettebb szemlélése érdekében hadd idézzek most egy költőt, Vas Istvánt; Ars poetica ez is - ez a vers cime, Enstein és Heisenberg képzeletbeli beszélgetése a tárgy. íme: "Ars poetice ez is /Elképzelhetetlenül bonyolult/ a világ, a natura

,a jelenség. /Csökkenteni kell, -érti? Redukálni/ egyszerűbb alakokra! Vagy mikor/ A kis gyerek azt mondja "labda" mennyi/ és hányféle érzéki benyomást/ jelenséget sürit e szóba!/ Vagy higgyük, hogy e labda létezik - ténylegesen? / Az már igaz, hogy a/természeti törvények egyszerűek./ És ez az egyszerűség szigorúan/ objektiv sajátosságé"

4 Minket a /természet maga vezet rá csodásan /Szép, egy- kJ -