Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)
A vizuális nevelés műhelyei II. - Kőfalvi Istvánné tanszékvezető, főiskolai tanár. Tanárképző Főiskola, Szombathely
sem áll rendelkezésünkre, de nálunk nem is látjuk értelmét, mert meghaladja hallgatóink képességét, amikor még az önálló képigényü kompoziciók is problémát jelentenek számukra, akkor a murális munkák megpróbálása - mert csak erről lehet szó megoldhatatlan feladat elé állitaná őket. S lehet, hogy a dilettantizmust segitenénk elő. Ezen tul azért sem látjuk értelmét, mert az általunk képzett hallgatóknak nem lesz feladatuk ilyen jellegű munkák végzése. A 4 év alatt arra neveljük őket, hogy reálisan ismerjék meg képességeiket és ezek korlátait. Biztonságérzettel tevékenykedjenek ott, ahol erre képességeik vannak, de amihez nem értenek, abban ne kontárkodjanak. Röviden az Ízlésről is szeretnék szólni. Nem mondok azzal ujat, hogy az esztétikai izlés formálása csak a környezettel együtt lehetséges és 18 éves korban már nagyon nehéz. Különösen akkor, ha a környezet nem mindig segiti elő. Mindannyiunk által ismert az izlés fellazulása az öltözködésben, a viselkedésben éppen ugy, mint az ajándékok vagy egyes használati tárgyak, anyagok világában. Példák erre a biciklizománccal festett "népművészeti" tányérok, köcsögök, nyomott, festett "kalocaai" teritők, stb. Mindezeket állami üzletekben ia árusitják. Az a legszomorúbb, hogy ezek már megszokottá is váltak. E körülmények nehezítik az általánoa iakolában és a főiskolán egyaránt az izlés helyes irányba terelését. Fokozott odafigyeléssel tudjuk csak hallgatóinkat meg-
