Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónyap P. - Gódony I. - Földvári M.: A halápi "hidroamesit" (az erdeti példányok újravizsgálata alapján)
86 Kónya P. etal.: Transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatok (ТЕМ) A „hidroamesitről” korábban Erdélyi et al. (1964a, b) és Beutelspacher & Van der Marel (1968) közölt TEM- felvételt. Papp (1988) szerint a HA-1 mintáról készült replika preparátum alapján az ásvány réteges felépítésű, a néhány pm széles lemezek széle lekerekített, gyakran kettős ikreknek látszanak, összenövési sík a {001}. A sajátos csonkakúp-alakzatok a cronstedtit egyik megjelenési formájára emlékeztetnek. A rétegekkel párhuzamos irányból készült SAED-felvételek szerint az ásványban egyrétegű monoklin és trigonális rétegsorakozás is fellép. A háromrétegű politípust sugalló röntgendiffraktogram a (kétféle) monoklin és trigonális rétegsorakozás együtteséből ered. Az 1860. minta egymás fölött elforgatott lizarditlemezekből és szmektitpikkelyekből áll (5. ábra). A lizarditra jellemző erőteljesebb reflexiókon (02/, 20/ és 06/) kívül a szmektit (001) reflexiói is megjelennek (6. ábra). S. ábra. A porcelánszerű „hidroamesit” eredeti példányáról vett minta TEM- képe (I860., Haláp) Figure 5. ТЕМ image of a sample from the original specimen of porcelain-like “hydroamesite"(I860., Haláp Hill) 6. ábra. A porcelánszerű „hidroamesit” eredeti példányáról vett minta elektrondiffrakciós SAED-felvétele (I860., Haláp) Figure 6. SAED pattern of of a sample from the original specimen ofporcelain-like "hydroamesitef I860., Haláp Hill) A kaolinszerű minta (HA-2) elektronmikroszkópos vizsgálatai során a „hidroamesit” mellett 0,05-0,2 pm átmérőjű, néhány 100Ä vastag, korong alakú halloysit figyelhető meg (Papp 1988). Infravörös spektroszkópos vizsgálatok A Van der Marel & Beutelspacher (1976) által „hidroamesitről”, Jahanbagloo & Zoltai (1968) által egy Alszerpentinről közölt IR-spektrumok, illetve a HA-1 (Papp 1988), a 2788. és az 1860. minták IR-spektruma több tekintetben hasonlít egymásra. Legtöbb egyezés a három utóbbi „hidroamesit” és az Al-szerpentin felvételek között figyelhető meg. Az Al-mentes szerpentinekhez viszonyítva (3690 cm-1) a HA-1, a 2788. és az 1860. minták OH vegyértékrezgési sávja 3650 cm 1 körül jelenik meg, ami elsősorban az oktaéderes rétegben megjelenő Al-helyettesítés hatásával magyarázható. Az eltolódásban szerepe lehet még a tetraéderes rétegben lévő Al-helyettesítés okozta - az oktaéderes réteg OH-csoportja és a tetraéderes réteg О-je közötti - erősebb hidrogén kötésnek (Farmer 1974) (7. ábra és III. táblázat). Az Al-beépülés hatására a Si-O vegyértékrezgési sávok közül az Mg-szerpentinekre jellemző 1080 cm-1 körüli sáv frekvenciája (SERNAet al. 1979) csökken, és a sáv beleolvad az 1017 cnr'-nél (1860.) ill. 1013 cm^1 (2788.) jelentkező nagy sávba, melynek kisebb hullámszámú oldalán egy inflexió figyelhető meg (978 cm'1-1860., ill. 975 cm1 —2788.). 800 cm'1- nél az Al-szerpentinekre jellemző Altetr-0 vegyértékrezgés sávja jelenik meg. Az oktaéderes rétegek (Mg-OH) nem befolyásolják a sáv megjelenését, legfeljebb az Al beépülésével figyelhető meg eltolódás a kisebb frekvenciájú helyektől a nagyobbak felé. A 750-550 cm'1 közötti diffúz, 614 cm'1 (I860.), ill. 593 cm'1 (2788.) központú sáv az Mg-OH deformációs rezgés, valamint Si-0 deformációs rezgések kombinációját tartalmazza. 550-500 cm“1 között az oktaéderes koordinációjú Al vibrációs sávjai sem a HA-1, sem a 2788., sem pedig az 1860. minta IR-görbéjén nem jelennek meg. 500 cm1 alatt a Si-O deformációs rezgések sávjai és egyéb kationokhoz tartozó rezgések kombinációi jelentkeznek. Kémiai elemzések A porcelánszerű „hidroamesit” Erdélyi et al. (1959b, 1961b) és Papp (1988) által, illetve az újonnan vizsgált mintákban is a Si02, A1203, MgO és a H20 uralkodik (I. táblázat). Az eredeti példányról készült elemzésben (Erdélyi et al 1959b, 1961 b és jelen munka) szembetűnő a néhány százaléknyi CaO- és CO,-tartalom, amely a röntgendiffrakcióval is kimutatott
