Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Szolyák P.: A sorozatszerkesztő előszava
7 A sorozatszerkesztő előszava Preface of the series editor Az emberben nem az a különleges, hogy természeténél fogva kíváncsi múltra, jelenre és jövőre, sokkal inkább az, hogy kíváncsisága határtalan. Ha egy kérdést megválaszolunk, szinte rögtön felteszünk egy másikat, és ami még ennél is több: válaszainkat szeretnénk megőrizni a jövőnek. Múzeumainkat azért hívjuk életre, hogy őrizzék a „megnyugtató”, a „hibás” vagy éppenséggel rossz válaszainkat, és hogy újabb és újabb generációknak adják át őket, amikor felteszik saját kérdéseiket. A miskolci Herman Ottó Múzeum (1953) és jogelődje, a Borsod-Miskolczi Múzeum 1899 óta raktározza a válaszokat sikerrel, ám bármekkora is a saját múltja és tapasztalata, időnként meg kell újulnia. 2007 nyarán a bükkábrányi fosszilis mocsárciprus erdő összesen 17 fát számláló részletének előkerülése után pontosan ezzel szembesült a múzeum vezetése. A világraszóló leletegyüttes ürügyén megszületett új kiállító épület, a Pannon-tenger Múzeum, és az ezzel egy időben alapított Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár 2013 novemberétől egy régi-új színt hozott a múzeum életébe. Régi ez a szín, hiszen a természettudományos gyűjtőmunkát már az alapítástól lelkiismeretesen végezték muzeológus elődeink, az 1950-es év azonban olyan sebet ejtett a gyűjteményen, mely a csaknem teljes megsemmisülését eredményezte. Harminc évvel később az Ásványtár megalapításával a miskolci múzeumügy ismét elkötelezte magát a természettudományok mellett és napjainkra, mind mennyiségét, mind minőségét tekintve, gyönyörű gyűjteménnyel gazdagította a múzeumi palettát. 2013-tól a Herman Ottó Múzeum kiemelt célja, hogy a Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a hajdanvolt állattani, növénytani, őslénytani és geológiai szakosztályainak hamvain egy új gyűjteményt építsen. E gyűjtemény megbízható és mértékadó kutatómunkával, korszerűen és haladó szellemben szeretné megőrizni és továbbadni a „válaszokat”. Ennek egyik eszközeként tekintünk a Tertiary & Quaternary Strata nevű elektronikus kiadású nemzetközi tudományos folyóiratunkra, mely 2015-től a kainozoikum földtani kutatásainak legújabb eredményeiről számol majd be rendszeresen. A másik eszköz az a sorozat, melynek első kötetét kezében tartja a Tisztelt Olvasó. A TQS Monographs célja, hogy az egykét tanulmány terjedelmét bőségesen meghaladó, elsősorban Közép-Európát érintő, kainozoos földtudományi és őslénytani tématerületek közlésére adjon lehetőséget hazai és külföldi kutatóknak egyaránt. A fentiek szellemében kívánom, hogy jelenlegi ésjövőbeni köteteinket is hosszú ideig, haszonnal forgassák! Szolyák Péter
