Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. - Papp G. - Földvári M.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület Mg-Ca-szilikátos kőzetzárványainak ásványai
70 Kónya P. et ah: 11. ábra. Az U 182. (Uzsa) fekete minta röntgendiffrakciós felvétele, t.e.: tetszőleges egységek Figure 11. X-ray diffraction pattern of sample black V182. (Uzsa quarry), a.u.: arbitrary units R4 típus: A 3,65Ä-ös bázisreflexió (003) melletti csúcs (3,87Á; 023) kevésbé észlelhető. 2,70-2,37Á tartományban a reflexiók összemosódottabbak, csak 2,50 (203) és 2,45Ä körüli reflexió (202k) azonosítható megfelelően. A 1,54—1,48Á közötti csúcsok 1,535 Ä ^/-értéknél megjelenő széles reflexióba (060) olvadnak össze (U 212. fekete, Uzsa). Szembetűnő ez utóbbi minta nagy szmektittartalma. R5 típus: A 3,89Ä körül megjelenő (023) csúcs alig észrevehető, tulajdonképpen a 3,68Ä-ös (003) bázisreflexióba olvad bele, annak alsó részét kiszélesítve. A 2,70-2,37 Ä tartományban megfigyelhető reflexiók elmosódnak és kiszélesednek, csupán 2,450Á ^/-értéknél lévő csúcs azonosítható (023). A 1,54-1,48Ä közötti csúcsok 1,540Ä J-értéknél megjelenő széles (060) reflexióba olvadnak össze (pl. U 182. fekete, Uzsa) (11. ábra). A felvételek formálisan különböző rendezettségű lizardit (illetve ortokrizotil) és klinokrizotil eltérő arányú keverékeként értelmezhetők, de mind a Papp (1988) által írottak, mind az újabb П. táblázat. A szerpentinásványok termoanalitikai reakcióinak iro- TEM-megfigyelések alapján az ásványtársulásban a poligonális dalmi adatai szerpentin is megjelenik. Table II. Thermoanalytical reactions ofserpentines from the literature Hőmérséklet (°C) reakciótípusonként Temperature ( 'C) of reaction types Endoterm Endothermic Exoterm Exothermic Krizotil / Chrysotile Veniale (1962) 680-700 800-810 Basta & Kader (1969)690-730 770-835 Todor (1976) 650-750 800-830 Smykatz-Kloss (1974) 640 822 Ivanova et al. (1974) 750 Lizardit / Lizardite * Antigorit / Antigorite Veniale (1962) 780-800 820-840 Basta & Kader (1969)780-820 810-855** Todor (1976) 750-800 800-840 Smykatz-Kloss (1974) 720 835 Ivanova et al. (1974) 800 850-880 *hasonlít a krizotiléra, de alacsony hőmérsékletű ágán inflexió, **kisebb, mint a krizotilé, gyakran OH-vesztés takarja, endoterm: (dehidroxiláció), exoterm: (forsteritképződés) *similar to that of chrysotile, but it has an inflection at the low temperature part, **lower than that of chrysotile, endotherm: (dehydroxylation), exotherm: (forsterite crystallization) Termoanalitikai vizsgálatok A röntgendiffrakciós módszerekkel összevetve a termoanalitikai vizsgálatok kevésbé alkalmasak a szerpentinásványok faj szerinti meghatározására. Egyedül az antigorit termikus görbéit mutatnak jól elkülönítő bélyegeket, ezzel szemben a lizardit és krizotil termikus viselkedése gyakorlatilag azonos (Földvári 1986; Papp 1988). A Mg-szerpentinek klasszikus termoanalitikai elemzési adatait a jellemző dehidroxilációs és exoterm reakciók hőmérséklete alapján összevetettük az irodalmi adatokkal (II. táblázat). Ezen az alapon a minták adatai a krizotilhoz vagy lizardithoz állnak közel, pontosabb meghatározásuk nem volt lehetséges. Antigoritot nem azonosítottunk a felvételeken. A szerpentinásványok alapvető termikus reakciója a dehidroxiláció, mely az esetek többségében két lépcsőben megy végbe. A 650-800 °C-nál jelentkező fő reakciót egy kisebb, a maradék OH eltávozása követi. A rétegszilikát szerkezet szétesése után 800-840 °C között exoterm reakció kíséretében forsterit (és ensztatit) kristályosodása indul meg. Nagyon gyakori, hogy a szerpentinásvány alacsonyabb hőmérsékleten eltávozó tapadó vizet is tartalmaz (II. táblázat).
