Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkazinumusa
54 KÓNYA R: Járulékos kőzetrészekben - lherzolit-, amfiboltöredékben - igen gazdag (Embey-Isztin 1976). A vizsgálatok szerint a vulkánit egy freatomagmás kitörési oszlop összeomlása révén képződött, és kürtőközeli fáciesként, sőt talán kürtő- vagy csatornakitöltésként értelmezhető. A mélyből feltépett kőzetdarabok (pl. fillit) jelenlétéből arra következtettek, hogy a robbanásos tevékenység központja több száz méterrel (legalább 700 méterrel) volt az egykori felszín alatt. 2. egység: A rétegtani értelemben középen található egység anyaga az Antal-hegy déli részén fekvő Öreg-erdőn és a délebbre található Majális-dombon bukkan a felszínre. Az egységet többnyire osztályozatlan, durvaszemcsés, normál gradációjú, rétegzett üveges lapillitufa és tufa építi fel. A képződményben a litikus fragmentumok gyakoriak, ennek ellenére a lherzolit-zárványok ritkák. A jól rétegzett tufaszintek néhol hullámos futásúak és esetenként keresztrétegzettek. A mélyből feltépett neogén homok(kő)tömbök sokszor megpörkölődött peremmel rendelkeznek. A xenolitok nagy mennyisége olyan robbanásos működést valószínűsít, amely tufagyűrűket/maar-formákat hozott létre. 3. egység: A halomcsoport ÉNy-i részén feltáruló egység rétegei sztratigráfiai értelemben a legfelsőnek tekinthetők. A képződmények finom- és durvaszemcsés, rétegzett, járulékos kőzetelegyrészekben gazdag, üveges lapillitufák és tufák. A 2. egységhez hasonlóan a lherzolit-zárványok ritkák, és a neogén üledékes fragmentumok peremein hő hatására történő elváltozások figyelhetők meg. A többnyire neogén üledékekből álló feltépett járulékos kőzetrészek sekély fészkű tűzhányótevékenységet valószínűsítenek. A sülési nyomok a felszakított rétegek magasabb hőmérsékletét, illetve kisebb víztartalmát jelzik. Sztratigráfiai helyzetét tekintve az összlet vagy egy krátertől távolabbi rétegsorként, vagy önálló kitörési központként értelmezhető. A szigligeti freatomagmás vulkanizmus — a K-Ar koradatok szerint — 4,5-3,9 millió évvel ezelőtt piroklasztszórással indult, amelyet később (3,3 millió év, Borsy et al. 1986) a Vár-hegyen bazalttelér tört át. A legújabb 40Ar-39Ar kormeghatározások szerint a telér kora 4,08 millió év (Wijbrans et al. 2007). Szent György-hegy A Szent György-hegyen (415 m — 3. ábra 27.) a prevulkáni üledékes kőzetek fölött, szórványosan sárga, halványszürke finomszemcsés piroklaszt-rétegek bukkannak elő, amelyek freatomagmás erupció eredményei. A piroklasztitokra hólyagos bazaltsalak települ. A tufagyűrűben ezt követően lávatavak alakultak ki és kőzettelérek nyomultak be (Martin & Németh 2004). A bazaltot kialakító lávafeltörések többször ismétlődhettek (Futó 2003). A hegy bazaltja oszlopos, fekete, tömött,jó kristályos. A hegy tetején megfigyelhető, salakos lapilliből és lávafröccs-darabokból álló félköríves szerkezet az egykori salakkúp maradványát jelzi (Budai & Csillag 1999) (lásd 10. ábra). A bazalt 40Ar-39Ar kora 4,22 millió év (Wijbrans et al. 2007). Ha láp A Halápon (331 m — 3. ábra 28.) a bányászat szinte teljesen eltüntette a vulkán központi lávató fáciesét. A vulkáni működés piroklasztszórással kezdődött, amit a sárgásbarna, nagy mennyiségű (25%) fekü prevulkáni üledékekből származó litikus fragmentumokat tartalmazó vulkáni tufa jelez. A később felnyomuló láva és a piroklasztitok közötti kontaktusban peperites szerkezet jött létre kb. 1 m vastag zónában (Martin & Németh 2004). A maar/tufagyűrűben létrejött lávató anyaga öt-, hatszögletű, a felsőbb részeken átlagosan 20^40 cm, alul 60-80 cm-es oszlopos elválású bazalt (12. ábra). Színe sötétszürke, fekete, tömött (Jugovics 1959a), amelyben elszórtan kontaktmetamorfózison átesett zárványok találhatók. Klespitz (1990) szerint 1 m2 felületen akár 180 zárvány is megfigyelhető. A bazalt 40Ar-39Ar kora 3,06 millió év (Wijbrans et al. 2007). Uzsa A Láz-hegy (367 m — 3. ábra 29.) a Keszthelyi-hegységtől EK-re a legsokrétűbb pliocén vulkáni maradvány. Itt található hazánk legnagyobb, jelenleg is működő bazaltbányája, melyet a Basalt-Középkő Kőbányák Kft. működtet. A bazalthegyen a piroklasztitok mellett effuzív/intruzív kőzettípusok is megjelennek. A vulkáni képződmények a neogén sziliciklasztos egységekre települnek, amelyek sehol sem tárulnak föl a bánya területén. A freatomagmás vulkanizmus kezdeti fázisában a vulkán kráterében és/vagy csatornájában zöld és barna színű piroklaszt eredetű kőzetek halmozódtak fel (maar/tufagyűrű). A kitörési szakasz következő fázisában bazalt nyomult a felszínre. A piroklasztitok fedőjében megjelenő bazalt általában vertikálisan oszlopos, az oszlopok átmérője néhány deciméter, hossza a 20 métert is elérheti. A lávaömlés többször megismétlődhetett (K-Ar kor 4,82-3,42 millió év közötti — Balogh et al. 1986), amelynek eredményeként nagy folyási egységek jöttek létre, amelyek között hólyagüregben gazdag lávadarabok figyelhetők meg fehéres, homokos-agyagos mátrixban. A bánya különböző szintjeiben párnaláva-zónák is megjelennek. A feltárt és/vagy eltemetett lávafolyás peremének közelében hagymahéj szerű elválás mutatkozik, amely 12. ábra. Oszlopos elválású bazalt. Haláp. Fotó: Szerző Figure 12. Columnar basalt. Haláp Hill. Photo by Author
