Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület bazaltbányászatának története
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület bazaltbányászatának története 19 termelhették 250 m-ig, de csupán a Balaton felől nem látható nyugati oldalon. 1958. október 2-án az Agyag-bányában, ahol a termelés már elérte a vertikális oszlopokat, csúszás történt és betemette az egész bányaudvart (Jugovics 1958a). A megindult oszlopok csúszása mozgásba hozta a felső bazalttömegeket is, melyek 2 nap alatt a hegy nyugati oldalán lévő összes bányaüreget betemették. Ezt követően a hegy Ny-i és É-i oldalán található összes bányaudvarban megszűnt a bányászat. Kőtermelés ezután már csak a hegy ÉK-i oldalán található Fenyő- és az alatta lévő Lovas-bányában volt (2. ábra). A két szintet később egybeszakították, és a termelés a Lovas-bánya szintjén haladt tovább, a fenyő-bányai szint kisegítő bányaudvar lett. 2. ábra. A Fenyő- és Lovas-bánya a Gulács ÉK-i részén (Jugovics 1958a) Figure 2. Fenyő and Lovas quarries in the northeastern part of Gulács Hill (Jugovics 1958a) A két bánya csekély kőtartaléka miatt később a fő cél egy olyan bányaterület felkutatása, feltárása volt, mely fedezni tudta a további szükségleteket. A terv az volt, hogy gulácsi bányákat egyesítik a diszeli kőbányával. Az Építésügyi Minisztérium Iparhatóságának első tervei szerint a gulácsi bánya feldolgozó üzemei (zúzó, osztályozó, illetve rakodó) helyben maradtak volna, csak a termelő kőbánya került volna át a Hajagosra (Jugovics 1960). Később úgy döntöttek, hogy az üzemi részlegeket is leszerelik (Jugovics 1961). Az egyesített üzem teljesen gépesített, korszerű lett volna. Végül a két kőbánya egyesítése elmaradt. 1961 -ben a Gulácson teljesen megszüntették a bazaltbányászatot (Jugovics 1960,1961,1965). A Tátika-csoport bazaltja iránti kutatás az 1950-es évek végén és a 60-as évek elején vett nagyobb lendületet, melynek oka az a több évtizedes természetvédelmi tiltakozás volt, ami a Balaton-parti bazaltbányászat felszámolására és parttól távol eső bazalthegyekre történő áttelepítésére irányult. Az elvégzett vizsgálatok során a legalkalmasabb területnek a Kovácsi-hegy bazalttakarója mutatkozott. A bánya megnyitását a hegy nyugati oldalára tervezték Vindornya község felett 305 m-re. A bányaudvar 200 m hosszú és 10 m magas sziklahomlokú lett volna. A kőanyag vasúti rakodására az alábbi változatot tartották a legalkalmasabbnak. A türjei állomás közelében az Ukk-Rédics fővonalból iparvágány vezetne a rakodóállomásig, mely a bánya alatt 120 m-rel alacsonyabban lenne. A bányai előtörőt és a rakodóállomáson lévő utántörőt 800 m hosszú függő sínpálya, vagy futószalag kötné össze. A bányában zúzott és faragott követ termelnének (Jugovics 1960). A községi tanács tulajdonában lévő bányában a termelés 1965-ben indult meg, eleinte kis kapacitással. A kitermelt zúzott és terméskövet teherautón szállították el (Jugovics 1966a). A bánya üzemeltetését a 80-as évek elején a Dél- Dunántúli Kőbánya Vállalat (Délkő) vette át (Reznák et al. 1982). 1986-tól két szinten (306 és 315 m) folyt a termelés (Klespitz 1990). 1992 óta a Basalt-Középkő Kőbányák Kft. működteti időszakosan. A Halom-hegyen 1945-ben Horváth újra megnyitotta a bányát, és 1-2 évig magánvállalkozásban működtette. A bánya államosítása után a kemény bazalt mellett felhasználták a salakos bazaltot is, amit többek között Balatonaligára szállítottak, hogy víztisztításra szűrőként hasznosítsák. A hegyen ekkor öt bányaüregben folyt a termelés. Csakhogy a bánya nagyon kicsi volt, már nem érte meg működtetni, ezért alig fél év múlva be is zárták (Mészáros 2000). A Mindszetkálla melletti Kopasz-hegyen az 1950-es évek végén hólyagos bazaltot termeltek (Jugovics 1957). A bazaltvagyon földtani kutatását egy évtizeddel (1966) később kezdték meg, amikor is hat kutatófúrást mélyítettek. A bányászat a 60-70-es évek fordulóján indult. Az 1980-as évek közepén részletes kutatási tervet készítettek a bazalt további kitermelésére (Reznák et al. 1982, Zéman & Bihari 1984). A tervek azonban nem valósultak meg és az évtized végén a bányát bezárták.
