Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. et al.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület üregkitöltő zeolitjai
182 Kónya P. etal: without reentrans. This twin occurs as colourless to white, short (up to 2 mm) and longer (3 to 5 mm) prismatic crystals on the wall of cavities, miarolitic minerals or smectite. Perier twin is very rare in the cavities of basalt. It occurs as glassy, colourless short (up to 2 mm) prismatic crystals. Stempel twins are composed of the Marburg type twins around two or three axes. It appears as colourless to white thin or thick prismatic crystals. The twins are 3-7 mm in diameter. Recently a new form was identified as octahedral crystals. R shows a mean value of 0.63, ranging from 0.59 to 0.69. Si/Al ratio ranges from 1.45 to 2.01. Most of crystal is phillipsite-Ca. Phillipsite-K was first identified from the BBHVF, and phillipsite-Na from Hungary. The miarolitic minerals crystallized first were followed by analcime and leucite. Phillipsiteichabazite/gmelinite/ garronite or gobbinsite are deposited on miarolitic minerals or dark saponite. Phillipsite often occurs in closely association with calcite. Offretite always appears with calcite and saponite. Gonnardite-Na and natrolite were crystallized later from Na-rich fluids. Összefoglalás A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület (BBVT) bazaltjainak leggyakoribb üregkitöltő ásványai a zeolitok, amelyek hidrotermás oldatokból váltak ki. Megjelenésük már korán felkeltette a kutatók érdeklődését, részletesebb kutatásuk azonban csak a XX. század elején indult meg. A múlt század második felében külföldi kutatók is bekapcsolódtak a vizsgálatokba, akik elsősorban a nátrolit csoport ásványaival foglalkoztak. A nagyon jó morfológiai jellemzések mellett azonban nagyon keveset tudtunk a zeolitok kémiai összetételéről. A fentebb említett külföldi kutatók csak néhány zeolitról készítettek vegyelemzést, amelyben nagy segítségükre volt a mikroszondás vizsgálatok elterjedése. Jelen tanulmányunkban a zeolitok teljes morfológiai, kémiai összetételi és paragenetikai vizsgálati eredményeit mutatjuk be. A kutatások során tovább bővítettük az egyes lelőhelyek ásványtársulását. Több bányából írtunk le korábban az adott lelőhelyről ismeretlen zeolitokat (pl. analcim: Badacsonytomaj, Hajagos, paranátrolit: Gulács, mezolit: Hajagos stb.). Először került elő hazánkból kabazit-K Badacsonytördemicről, kabazit-Na és gmelinit-Ca a Halápról, phillipsit-Na a Halápról és a Prága-hegyről. A phillipsit-K, amely korábban a BBVT-ről ismeretlen volt, több bánya (Badacsonytomaj, Sümegcsehi, Gulács, Hajagos, Haláp, Nagygörbő, Prága-hegy, Szebike és Vindornyaszőlős) bazaltjának üregéből mutattuk ki. A kémiai elemzések során kiderült, hogy a korábban „tetranátrolit”ként azonosított ásványok, valamint a gonnarditok a gonnardit-Na zeolitfajhoz tartoznak. A Prága-hegy bazaltjából a kabazit-Mg új zeolitfajt írtuk le. Bevezetés A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület (BBVT) bazaltjainak leggyakoribb üregkitöltő ásványai a zeolitok. Ezen belül uralkodók a phillipsit és a nátrolit csoportba tartozó ásványfajok: nátrolit, mezolit, szkolecit, paranátrolit, gonnardit és thomsonit, valamint az 1999-ben diszkreditált „tetranátrolit” jelennek meg. A többi zeolit (analcim, leucit, garronit, gismondin, gobbinsit, kabazit, offretit, gmelinit) csak néhány mintában figyelhető meg. A zeolitok megjelenésével, paragenetikai jellemzőivel először részletesebben a múlt század első felében Mauritz Béla (pl. 1929, 1931, 1937, 1948) foglalkozott. Kutatásai nyomán a BBVT zeolitjai nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is ismertté váltak. Az 1960-as évek elejétől Pécsiné Donáth Éva (pl. 1962,1963) és külföldi munkatársai (Alberti et al. 1982, 1995) egy speciális kérdéskörrel, nevezetesen a gulácsi és az uzsai nátrolit csoport ásványainak szerkezeti, rendezettségi, összetételbeli változatosságával foglalkoztak. Vizsgálataik az ásványok szokványostól való eltérésüket igazolták. A 80-as, 90-es évektől a részletesebb műszeres - elsősorban elektronmikroszkópos - vizsgálatok nyomán számos új zeolittal bővült az ásványtani kép. Ennek ellenére a szisztematikus kémiai elemzések továbbra is elmaradtak. Az utóbbi évek kutatásai a zeolitok kémiai összetételének és kristálykémiájának meghatározására irányultak, amely során a területről számos új ásványfajt sikerült leírnunk (kabazit-K, kabazit-Mg, kabazit-Na, gmelinit-Ca, phillipsit-Na, gonnardit-Na), közülük a kabazit-Mg tudományra újnak bizonyult (Montagna et al. 2010). Vizsgálati módszerek A minták sztereomikroszkópos vizsgálatát az MFGI Röntgenlaboratóriumában, a HÓM, az MTM és az ELTE Ásványtáraiban Zeiss gyártmányú 100-szoros nagyítású mikroszkóppal végeztük. A röntgendiffrakciós vizsgálatok az MFGI Röntgenlaboratóriumában Philips PW 1730 diffraktométerrel, ill. a hozzá csatlakoztatott XDB Power Diffraction Phase Analytical System 2,7 version számítógépes vezérlő és kiértékelő rendszerei, PDF adatbázis segítségével történtek a következő felvételi körülmények között: Cu-antikatód, 40 kV gyorsítófeszültség és 30 mA csőáram, grafit monokromátor, goniométersebesség 2°/perc, mérési tartomány 2-66° 20. A termoanalitikai vizsgálatokat számítógépes vezérlésű és kiértékelésű Derivatograph-C MOM gyártmányú, szimultán TG-DTG-DTA-készülékkel (TG = termogravimetria; DTG = derivált termogravimetria; DTA = differenciál-termoanalízis), kerámiatégelyben 10 °C/perc felfűtési sebességgel, 1000 °C-ig hevített mintán, A1203 inert anyag használatával végeztük.
