Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: Bevezetés (elhelyezkedés, ásványtani kutatástörténet)
Bevezetés 11 sorrendjét: kaiéit I - gmelinit - klorit - phillipsit - kabazit - analcim (?) - sztilbit („dezmin”) és thomsonit - nátrolit - mezolit - szkolecit - (apofillit?) - kaiéit II - aragonit. Ezen ásványok kiválása nemcsak felváltja, hanem fedi is egymást, így lelőhelyenként kisebb eltérések lehetnek a kiválási sorrendben. Az ásványtársulás képződési hőmérséklete szerintük 100-70 °C közötti lehetett. Az 1960-1980-as években Pécsiné Donáth Éva és munkatársai foglalkoztak részletesebben a bazaltok nátrolit ásványaival. Röntgendiffrakciós, termikus, infravörös és kémiai elemzései kimutatták, hogy a gulácsi és uzsai nátrolitok egy része a szokványostól eltér (Pécsi-Donáth 1962, 1965, Pécsiné Donáth 1963). Alberti et al. (1982) a Gulács bazaltjainak üregeiből „tertanátrolitot”, a Halápról gonnarditot és garronitot mutattak ki. Az előbb felsoroltakon kívül számos összefoglaló mű foglakozik a bazaltok hólyagüregeiben található ásványegyüttes bemutatásával (Reichert 1933, Erdélyi 1941, Коен 1966, 1978, 1985, Mozgai 1995). Az 1980-as, 90-es évektől a részletesebb műszeres vizsgálatok nyomán számos új ásvánnyal bővült az ásványtani kép. Az üregkitöltő ásványok (Szakáll Sándor és Sajó István), valamint a szerpentines kőzetzárványok (Papp Gábor) korábbi optikai, röntgendiffrakciós, termikus vizsgálatait elektronmikroszondás, SEM- és TEM-felvételekkel egészítették ki (Papp 1988, Szakáll & Gatter 1993, Szakáll & Jánosi 1996, Szakáll et al. 2005). Jelen kötet első részében a BBVT kőbányászat történetének ismertetését követően a terület földtanát és vulkanizmusát foglaljuk össze röviden, a legújabb kutatások tükrében. A második, jóval terjedelmesebb részben az ásványtársulások bemutatása olvasható a hőmérséklet csökkenésének megfelelő sorrendben. Először az üledékes eredetű és köpenyzárványok egyes típusainak jellemzése, ásványtársulásainak bemutatása kerül tárgyalásra. Ezt a miarolitos és a korábban nem vizsgált átalakulási zóna ásványtársulásainak ismertetése követi. A hidrotermás ásványtársuláson belül külön fejezetek foglalkoznak az agyagásványok, kalcit, zeolitok, valamint egyéb hidrotermás és epigén ásványok részletes bemutatásával. A tanulmány végén a BBVT ásványait a jelen ismeretek szintjén a teljesség igényével lelőhely szerinti bontásban soroljuk fel. A kötetben szereplő gyűjtemények rövidítése: ELTE — Eötvös Loránd Tudományegyetem, HÓM — Herman Ottó Múzeum, MFGI — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, MTM — Magyar Természettudományi Múzeum. Irodalom — References Alberti, A., Vezzalini, G. & Pécsi-Donáth, É. (1982): Some unusual zeolites from Hungary. —Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 25 (3-4), 237-246. Asboth, J. (1803): Reise von Keszthely in Szalader Comitat nach Veszprim. — In: Bredetzky, S.: Beiträge zur Topographie des Königreiches Ungarn, Wien, 49-71. Beudant, F. S. (1822): Voyage minéralogique et géologique en Hongrie, pendant I' année 1818. Vol. I—III & Atlas. — Paris: Libraire de Verdiére. Bright, R. (1818): Travels from Vienna through Lower Hungary. — London. Erdélyi J. (1941): A balatoni bazalthegyek ásványai (Minerals of the basalt hills by Lake Balaton). — Földi. Értés., 60-82. (In Hung.) Erdélyi J. (1954): Balatoni bazalthegyek [Basalt hills by Lake Balaton]. — Budapest: Népműv. Min. Múz. Főoszt. (In Hung.) Erdélyi, J., Koblencz, V. & Tolnay, V. (1959a): Montmorillonit aus den Spalten des Basaltes vom Badacsony Berg. — Acta Mineral.-Petrogr., 12,73-84. Erdélyi J., Koblencz V. & Tolnay V. (1959b): A Badacsony bazaltjának repedéseiben előforduló montmorillonit [Montmorillonite from veinlets of basalt from Badacsony Hill]. — Kézirat (Manuscript in Hung.). MÁFGBA*, Budapest. Hajdú-Moharos A. & Hevesi A. (2002): A kárpát-pannon térség tájtagolódása (Partition of landscape in Carpathian-Pannonian region). — In: Karátson D. (szerk.): Pannon enciklopédia. Magyarország földje. Budapest: Magyar Könyvklub, 294-306. (In Hung.) Hulyák V. (1903): Ásványtani Közlemények, 1. Szigligeti phillipsit (Mineralogical contributions, 1. Phillipsite from Szigliget). — Földt. Közi, 33 (1-4), 54-59. (In Hung.) Juhász Á. (1988): Bakonyvidék. Helyzet és elhatárolás (Bakony region. Position and limitation). — In: Ádám L., Marosi S. & Szilárd J. (szerk.): A Dunántúli-középhegység. Magyarország Tájföldrajza, 6. Budapest: Akadémiai Kiadó, 11-13. (In Hung.) Коен S. (1966): Magyarország ásványai [Minerals of Hungary], — Budapest: Akadémiai Kiadó (In Hung.) Коен, S. (1978): Die Zeolithe von Ungarn. — Lapis, 3 (1), 28-31. Koch S. (1985): Magyarország ásványai [Minerals of Hungary] (szerk.: Mezősi J.). 2. kiadás — Budapest: Akadémiai Kiadó (In Hung.) Liffa A. (1914): Új phillipsit előfordulás Badacsonytomajon (New phillipsite occurrence at Badacsonytomaj). — Földt. Közi, 44 (1-2), 80-87. (In Hung, with English abstract) Marosi S. (1987): A Dunántúli-középhegység főbb táji jellemzői (Main landscape characterizations of Transdanubian Range). — In: Ádám L., Marosi S. & Szilárd J. (szerk.): A Dunántúli-középhegység. Magyarország Tájföldrajza, 5. Budapest: Akadémiai Kiadó, 11-24. (In Hung.) Mauritz В. (1929): Phillipsit а balatonfei vidéki bazaltból (Phillipsit aus den Basalten des Balaton-Oberlandes). —Mat. Term. tud. Értés., 46,657-662. (In Hung, with German abstract) *MÁFGB A: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (Hungarian Archives for Geology, Geophysics and Mining).
