Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
IV. A borsodi ispánsági vár templomai
273 és titulusuk között közvetlen kapcsolat van, Mordovin Maxim is elfogadta. Csak annyiban vélte módosítandónak, hogy szerinte a tárgyalt korszakban esperességek még nem léteztek, így a Szűz Mária tiszteletére szentelt épületek nem esperesi templomok, hanem várkápolnák lehettek.1308 Kovács Béla kutatásai szerint azonban az Anjou-kor elejéig országszerte a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templomok álltak első helyen, ezt az Isten anya különös tisztelete, valamint három kötelező ünnepe is indokolta. A második helyen Szent Mihály következett, aki mint arkangyal és az égi seregek vezére a szentek hierarchiájában vezető szerepet töltött be.1309 A két patrocinium tehát az Árpád-korban kiemelkedően gyakori volt, és korántsem csak az ispánsági központok templomait jellemezte. Feltehető, hogy a megyeszékhelyek templomainak patrociniumválasztását csakúgy, mint más templomokét, 1308 Mordovin 2016a, 113-114, Mordovin 2016b, 785. 1309 Kovács 1987b, 66, Tari 2000,209-213. További bőséges irodalommal. elsősorban a kötelező ünnepek befolyásolták. Közvetlen összefüggés tehát nem mutatható ki a templomok feladatköre és a patrociniumuk között. A borsodi templomról, illetve papjáról 1586-ból van a következő adatunk.1310 Ekkor Edelény irhájaként már minden bizonnyal református volt. írásos forrásunk nem szól a borsodi közösség reformátussá válásáról. A magyarországi reformáció történetéből azonban ismeretes, hogy az új hit először itt, Északkelet-Magyarországon vert gyökeret, majd innen indult rohamos terjedésnek is. Ebben szerepet játszottak a vidéken tevékenykedő nagyhatású prédikátorok épp úgy, mint az igen korán reformátussá lett nagyhatalmú birtokos családok, a Perényiek és a Bebekek. Közismert, hogy a Perényi család 1527 körül szerezte meg Patak várát, majd 1534-től folyamatosan itt is élt.1311 Ennek következtében Patak a reformáció egyik legjelentősebb fellegvárává vált. Perényi Péter pataki udvarában nyújtott menedéket Dévai Bíró Mátyásnak, aki 1531-ben Kassán először hirdette Luther tanait. De nemcsak a pataki udvar, hanem a körülötte elterülő hatalmas Perényi-birtokok is védelmet és menedéket biztosítottak a reformáció első, üldözött apostolainak, Gálszécsi Istvánnak, Farkas Andrásnak és másoknak. Patak közelében Tállyán, Olaszliszkán, Göncön, Szikszón egymás után alakultak az új hit közösségei. 1549-ben öt felső-magyarországi város, Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben református szellemű nyilatkozatot tett, amelyet 1558-ban Ferdinánd király, majd nyomában az egri püspök, és az esztergomi érsek is elfogadott.1312 Ettől kezdve feltartóztathatatlanul terjedt az új hit. Az 1560-as évektől vidékünkön a reformáció kálvini irányzata nyert teret, amelyet Kálmáncsehi Márton, Méliusz Péter és Károlyi Gáspár képviselt.1313 A Perényi család közvetlen hatást gyakorolt a Sajó-Bódva-völgyi területekre is. 1540-ig ugyanis az ő birtokuk volt a csorbakői vár és a hozzátartozó uradalom, amelyet ekkor szerzett meg tőlük Bebek Ferenc.1314 De Bebek Ferenc maga is, és családja is erős pártfogói voltak a reformációnak. Elsősorban Perényi Péternek és Bebek Ferencnek tulajdonítható tehát, hogy a borsodi főesperesség falvainak nagyjából a fele már aló. század közepe előtt lutheránussá, majd rövidesen kálvinistává vált.1315 Borsod Edelénnyel együtt 1544-ben került Bebek Ferenc kezére.1316 Feltehető tehát, hogy a borsodi református egyházközösség is ebben az időben alakult meg. 1608-ban1317 és 1609-ben1318 ismét mint Edelény leányegyházát említik Isio BML XV-17, Borovszky jegyzetei, Edelény: Ego Joannes Kallajpastor ecclesiarum Edeleniensis, Sap et Borsod. Vö.: Bodnár 2003, 604. 1311 Feld-Cabello 1980, 58. További irodalommal. 1312 Kovács 1987b, 157-158. 1313 Dienes 2001 a, 431. 1314 Szörényi 2003, 195-197. 1315 Borovszky 1909, 96-99, Bodnár 1999, 440, Bodnár 2003, 597. 1316 Lásd a castellumról, illetve a faluról szóló fejezetet. 1317 BML XV-17, Borovszky jegyzetei, Borsod. 1318 Bodnár 2003, 605: Prédikátor: Egri Bálint. 177. kép A középkori templom omladékain lelt kés
