Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
V. Az ispáni vár utóélete, Borsod a 16-18. században
325 195. kép. A castellum omladékain lelt, I. Ferdinánd (1526-1564) által veretett dénár nem az épületmaradványtól kb. 50 méterre délnyugatra, a mai feljárat közelében, illetve a vár területén másodlagos helyzetben találtunk (41. tábla 3-8, 102. tábla 3, 104. tábla 9-10, 117. tábla 4-5, 7).1674 Valószínűleg a castellumhoz kapcsolhatunk egy másik, az esperesi templom közelében előkerült leletet is. Amint már említettük, az esperesi templomon kívül, a szentély közelében egy mállékony anyagú konglomerátumból faragott szenteltvíztartót találtunk. Ebben egy fehér agyagból, gyorsan forgó korongon készített, vékony falú, belül sárga mázas fazék alja helyezkedett el. Ezt jelenlegi tudásunk szerint a 16. századnál korábbra nem keltezhetjük (174. kép, 118. tábla). Feltehető tehát amint arról már volt szó, hogy a templomot valamilyen formában a castellummal egy időben is használták. A castellum építési idejére csak a régészeti leletek és a történeti adatok összevetéséből következtethetünk. Az alapozáson talált érem 1544-es dátuma a terminus port quem, ennél korábban nem épülhetett. Ante quem-ként pedig Bebek Ferenc halálának időpontját vehetjük, amely 1558-ban következett be.1675 Még tovább szűkíthetjük ezt az időtartamot, ha meggondoljuk, hogy Fülek elvesztése, 1554 után Bebek Ferenc ismét a Szapolyai-párt híve lett, érdeklődése Erdély felé fordult. Lengyelországban, Erdélyben, Isztanbulban járt, így feltehetőleg keveset tartózkodott Borsod megyei birtokain.1676 Valószínűnek tarthatjuk tehát, hogy a borsodi castellum 1544 és 1554 között épülhetett. Hogy építésére Bebek Ferencnek semmiféle törvényes jogcíme nem volt, azt már eddig is láthattuk. Ehhez hozzá kell még tennünk, hogy egy 1546-os adat szerint I. Ferdinánd Castellanffy Kristófnak és Lászlónak adományozta Borsodot Edelénnyel és Sáppal együtt.1677 Az új tulajdonosokat törvényesen be 1674 Minthogy a fentebb leírtakat 2006-ban már publikáltam, érthetetlen számomra, miért írta Mordovin Maxim 2010-ben azt, hogy a várban nem kerültek elő késő középkori lelelek. Véleményem szerint megkérdőjelezi a szerző szövegértési képességét az is, miszerint én a nyugati sánc mellé képzeltem az 1550-es években említett erődített udvarház helyét. Mordovin 2010, 139. 1675 Bebek Ferencet 1558-ban Izabella királyné Erdélyben megölette. Vö.: Benda 1982,391. 1676 Budai 1864, 198-202. 1677 MOL A 57 Magyar Kancelláriai levéltár - Libri regni - 2. kötet 122-123. E 227 - Magyar Kamara Archívuma - Libri donationum - 1. kötet 345. CD is iktatták birtokaikba.1678 Bizonyos tehát, hogy a castellum építésének idején Borsod nem volt Bebek Ferenc tulajdona. Bizonyos azonban az is, hogy zavaros viszonyokat kihasználva, mégis a hatalmában tartotta. Erről tanúskodnak az adólajstromok is. Hogy Borsodot a Bebekek Ferenc halála után is sajátjuknak tekintették, azt egy 1561-es és egy 1590-es adatunk bizonyítja. Mindkét alkalommal Bebek Katalin perelte a bátyját a jászói konvent előtt, hogy atyjuk minden öröklött és szerzett birtokából, többek között a Borsod megyei Borsod községből is, adja ki az őt megillető részt.1679 E per különösen akkor érdekes, ha meggondoljuk, hogy Borsodot Bebek György adta saját emberének, Rácz Péternek, s adományát 1582- ben Rudolf nova donatióként meg is erősítette.1680 A castellum ostromának idejéről sajnos nem tesznek említést a tanúkihallgatási jegyzőkönyvben. Más forrásból azonban tudjuk, hogy Bebek Ferenc és a Balassa testvérek, Menyhért, illetve Zsigmond között 1545-ben volt fegyveres összetűzés. Ekkor a szendrői várat ostromolták a Balassák.1681 Bizonyos azonban, hogy a borsodi malom nem ennek során pusztult el, mivel az 1549-es dicális összeírásban még szerepelt.1682 Ezt követően azonban csak 1564-ben említik meg újra, ekkor már Rácz Péter tulajdonaként.1683 Feltehető tehát, hogy a castellum ostroma és a malom felgyújtása 1550 és 1558, vagyis Bebek Ferenc halála előtti időszakban történhetett. Ennél sokkal későbbi időpontra már csak azért sem gondolhatunk, mivel a történet másik szereplője, Balassa Zsigmond is meghalt 1561-ben.1684 A castellumról nem hallunk többé. Ám a II. József kori (1782-85) országleírás megemlíti, hogy a falu határában egy domb található, amelyen valamikor kastély állt.1685 A borsodi várnak fontos szerepet tulajdonított a Bocskai-szabadságharcban Négyesi Lajos. Bocskai és Basta levelei alapján az 1604. november 25-28. között lezajlott edelényi csatát a Ládbesenyő és Borsodvár közötti terepszakaszra helyezte. Úgy vélte, hogy a csatáról fennmaradt, Wilhelm Peter Zimmermann által készített rézkarc hitelesen ábrázolja a csata helyszínét. A kép előterében egy csatajelenet, hátterében pedig egy település látható. 1678 BMLXV-17. Borovszky jegyzetei Edelény. 1679 MOLNRAfasc. 178. nr. 2, NRA fasc. 177. nr. 30, NRA. fasc. 214. nr. 42. 1680 MOL A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regi - 4. Kötet 252-253. oldal E 227 - Magyar Kamara Archívuma - Libri donationum - 3. kötet 181. oldal CD 1681 Szalay 1861, 29-30. Balassa Menyhért testvéréhez, Balassa Imréhez, a sajónémeti táborból, 1545. augusztus 14-én írt levele, amelyben arra bíztatja Imrét, hogy fegyveres népével csatlakozzék hozzá és Zsigmondhoz a Bebek-várak ellen folytatott hadjáratukban. 1682 MÓL Dica 1549. 1683 MÓL Dica 1549, 1564. ,684 Bessenyei 1998, 63. 1685 Csorba 1990,47.
