Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
IV. A borsodi ispánsági vár templomai
269 172. kép. Az esperesi templom mellett lelt kengyel templomoknál éppúgy megtalálhatók, mint a korszak falusi templomainál. De megfigyeltek ilyen torzulásokat a borsodihoz hasonló méretű és helyzetű templomok esetében is. Ajelenség értelmezésére számos magyarázat született, idáig azonban nem sikerült megnyugtató módon lezárni ezt a kérdést.1279 Annyi bizonyos, esetünkben az alaprajzi szabálytalanságok oly mérvűek, hogy azoknak feltétlenül meg kellett látszania a felmenő falakon is. A borsodi templom felmenő falairól ezen kivül semmiféle adatunk sincs. A vár területén viszont több helyen is találtunk homokkőből faragott kváderkőtöredékeket. Egy sziklába vájt üregben (160-161. kép) pedig nagyobb mennyiségű, ép kváderkő került elő, némelyiken fehér vakolatmaradványt is meg tudtunk figyelni. Feltehető, hogy a falakat ezekből építették, esetleg ezekkel burkolták. A templom északi oldalfalának alapozási árka mellett, némi omladékot is leltünk, amely feltehetően a kidőlt északi fal maradványa lehetett. Ennek bontása során egy vállába kovácsolt fülű, rézdrót berakásos kengyel (116. tábla 1, 172. kép), valamint egy Salamon király (1063-1074) által veretett ezüstdenár látott napvilágot (173. kép).1280 Nemcsak az érem, hanem az analógiái alapján all. század második felére keltezhető kengyel1281 is azt bizonyítja, hogy a templom ebben az időben már fennállt. 1279 Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972, 176, Abaújvár: Gádor 1980, 445, Gyöngyöspata: Szabó 1985, 56-57. további bőséges irodalommal. 1280 CNH I. 22. NKU 17. Az érem meghatározásáért Gedai Istvánnak tartozom köszönettel. 1281 Hatházi, 1990. 46. Hatházi, 1996. 229. A kengyelről a továbbiakban még lesz szó. 173. kép. Az esperesi templom omladékáiból előkerült, Salamon király (1063-1074) által veretett dénár A templomon kívül, a szentély közelében egy mállékony anyagú, teljesen átalakult kaolinossá vált riolitból1282 faragott szenteltvíztartó került elő, amelyben egy fehér agyagból készített, vékony falú, belül sárga mázas edény alja helyezkedett el (174. kép, 118. tábla). A templomhajó északkeleti sarkától mintegy 4 méterre egy nagy méretű, 2><1 méteres, 35 cm vastag kőlapot találtunk, amelynek az anyaga a szenteltvíztartóhoz hasonló volt. A kőlap feltehetően oltár lehetett (175. kép), közelében egy másodlagos helyzetben lévő gyermekcsontváz feküdt.1283 Ezen kívül sem a templomban, sem körülötte nem kerültek elő sírok. Jól meg lehetett azonban figyelni, hogy a templomot egy korábbi településre épitették rá (111-113. tábla).1284 Templomunk legközelebbi párhuzamait azokban az épületekben lelhetjük fel, amelyek korai megyeszékhelyeinken és esperesi központjainkban, Abaújváron,1285 Szabolcsban,1286 Visegrádon,1287 Patán,1288 Zemplénben1289 álltak. E templomok közös jellemzője, hogy all. század közepén, második felében kőből épültek. Hajójuk hossznégyszög alakú, szentélyük többnyire íves, olykor egyenes záródású, belső terüket pillérek osztják meg. Noha alaprajzuk több kisebb részletben eltér, méretük olyanynyira egységes képet mutat, hogy azt a korszak rangban középszintű egyházaira jellemzőnek tekinthetjük.1290 1282 A kőzet nagy valószínűséggel a Tokaji-hegységből származik. Meghatározását Szilágyi Veronikának köszönöm. 1283 A kőlappal kapcsolatban az is felmerült, hogy esetleg sírkő lehetett. Erre elsősorban a korai sírkövekhez hasonló méretei alapján gondolhatnánk. Minthogy azonban a tárgy a bolygatatlan altalajon feküdt, körülötte beásásnak, sírfoltnak, a már említett, másodlagos helyzetű csontokon kívül egyéb leleteknek nem találtuk nyomát, magát a kőlapot pedig nem emeltük fel, ezt a kérdést nyitva kell hagynunk. 1284 A templom körül előkerült szórványleleteket a 10. századi település egyéb leleteivel együtt tárgyalom. 1285 Gádor 1980. 1286 Németh 1981, 52, Németh 1983. 1287 Szőke 1986. 1288 Szabó 1985. 1289 Tajkov 2015, 211, obe. 5, 212. 1290 Szabó 1985, 61, 137. j.
