Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
261 Korai megyeszékhelyeink városias jellegét különféle képen ítéli meg a kutatás. Németh Péter egyértelműen a kor első magyar városainak tekinti őket.1195 Granasztói György szerint viszont a megyei székvárak kezdetleges és szerény központi helyek voltak, amelyek csak emlékeztetnek korai városaink szerkezetére.1196 Kubinyi András „preurbánus városnak” tartotta őket, amelyek közül csak néhány vált valódi várossá a 13. századtól kezdődően.1197 Fügedi Erik viszont úgy látta, hogy korai városaink, köztük az ispáni várak, a nomád városok típusába tartoznak.1198 Hasonlóan vélekedett Kristó Gyula is, aki szerint all. század végi Magyarország városai nem Nyugat-Európára emlékeztetnek, hanem keleties képet mutatnak, ázsiai típusú városok voltak. Nemcsak külső megjelenésükben, hanem feladatkörükben is nomád városoknak tekinthetők.1199 Kubinyi András kutatásai viszont arra is rávilágítottak, hogy a 11-12. századi a magyarországi városfejlődés rokon vonásokat mutat a 10- 11. századi német városokéval, így ázsiai vagy nomád városokról nem beszélhetünk hazánkban.1200 Úgy vélem, a témában előrelépést az ispáni várak és környezetük, elsősorban azonban a várbelsők, valamint a korai városmagok módszeres régészeti kutatása hozhat. Az ispáni várak elavulásának idejét, szerepük elvesztésének okait elsőként szintén Györffy György vizsgálta.1201 Úgy vélte, hogy ezek a várak a tatárjáráskor elveszítették jelentőségüket, korszerűtlenségüket éppen ez bizonyitóttá be. Elmélete axiómává vált, az ispáni várak tatárjárás kori pusztulása olyan, bővebb bizonyítást nem kívánó tétel lett, mint az, hogy kővárak csak a tatárjárás után épültek. Anélkül, hogy a két vártípus védelmi jellegét, vagy akár a tatárok harcmodorát vizsgálta volna, azt sugallta, hogy az „igazinak”, „klasszikusnak” nevezett kővárak egy csapásra, a tatárjárás után felváltották az elavult, korszerűtlen ispáni várakat. S bár az elmúlt harminc évben sok bírálat érte Györffy ispáni várakkal kapcsolatos teóriáit, ebben a kérdésben mindenki egyetértett vele. Elsőként Bóna Istvánt említem, aki a legharcosabban képviselte ezt az elképzelést, és akinek a megállapításait számos kutató átvette anélkül, hogy az éppen szóban forgó várról mélyebb ismeretekkel rendelkezett volna. Bóna István ugyanis egyenesen annak a véleményének adott hangot, hogy csak azok az ispáni várak élték túl a mongol inváziót, amelyeknek sáncát kőfallal erősítették és magasították meg.1202 Szerinte nem kétséges, hogy Abaújvár vára is ennek következtében tudott ellenállni a tatárok ostromának. Borsod pedig, mivel a sáncok tetejé-1195 Németh 1985, 109. 1196 Granasztói 1980, 55. 1197 Kubinyi 1985,212-213. 1198 Fügedi 1981,321-322. 1199 Kristó 1999b, 157. 1200 Kubinyi 2000, 120. 1201 Györffy 1977, 200, skk. 1202 Bóna 1998, 39,42. re épített kőfalaknak nincs nyoma, biztosan elpusztult.1203 Csakhogy semmiféle konkrét adatunk nincs, amely azt bizonyítaná, hogy a tatárok valóban megostromolták Abaújvárat vagy Borsodot. A régészeti ásatások egyik helyen sem hoztak felszínre olyan pusztulási réteget, amelyet a tatárjárással lehetne kapcsolatba hozni. Borsodon, mint láttuk, a sánc nyugati oldalát egy ízben ki kellett javítani. A javított részből azonban nem kerültek elő erre az időszakra tehető leletek. A fent említett véleményben kimondatlanul ugyan, de az is benne van, hogy ezek a várak valóban „földvárak” voltak, vagyis lejtős, földdel borított oldaluk az ostromlóknak nem jelentett akadályt, csak a földhányásra emelt meredek kőfalak állíthatták meg őket. Az ispáni várak földvárként való értelmezése ellen viszont éppen Bóna tiltakozott leghangosabban.1204 Bóna Abaújvárral kapcsolatos vélekedése mögött feltehetőleg az áll, hogy a vár neve abban az 1242. február 2-án kelt levélben szerepel, amelyet a magyar előkelők a pápához intéztek.1205 Ebben felsorolják azokat a magyarországi várakat, amelyek a tatárokkal szembeni ellentámadás kiinduló pontjai lehetnek. A Dunán innen mindössze 7 várat említenek név szerint, ezek között szerepel Abaújvár is. A levélből tehát valóban az tűnik ki, hogy Abaújvár ebben az időben Eszakkelet-Magyarország legerősebb vára volt, az viszont nem, hogy ténylegesen meg is ostromolták volna. Ráadásul a sánc tetején álló kőfal építési idejére semmiféle datáló értékű lelet nem került elő.1206 Éppen Györffy elméletére alapozva, csak feltételezték, hogy a 13. század közepén keletkezhetett. A kőfal építési idejével kapcsolatban azonban sokkal valószínűbb egy 14. század végi, 15. század elejei időpont. Abaújvárat ugyanis 1394-ben szerezte meg a Percnyi család,1207 amely 1399-ben várépítési engedélyt nyert ezen a helyen.1208 Az engedélyt a király 1405-ben megismételte,1209 így könnyen lehetséges, hogy ekkor keletkezett a kőfal. Annál is inkább, mivel az újabb ásatások azt bizonyítják, a Perényi család berendezkedett Abaújváron, és megkezdte itt rezidenciája kiépítését is.1210 Borsod tatárjárás során játszott szerepével kapcsolatban azonban még ennyi Írásos adattal sem rendelkezünk, és mint már említettem, régészeti leletek sem kapcsolhatók ehhez az időszakhoz. Az ispáni várak közül Abaújváron kivül csak Sopronban figyeltek meg a sáncok tetején kőfalat, ez utóbbi 1203 Bóna 1998,39. 1204 Bóna 1995, 20-21, Bóna 1998, 23-24. 1205 Katona 1981,311-313. 1206 Gádor-Nováki 1980, 74. 1207 Anjou-kori 1878-1920,1. 3403 1208 Mályus 1951-58,1.6111. 1209 Csánki 1890-1913,1. 197. 1210 2008-ban az abaújvári gótikus műemléktemplom feltárása során több, eddig ismeretlen, a Perényiekkel összefüggésbe hozható építési periódusra is fény derült. Napvilágot látott továbbá Perényi Péter 1423-ból való sírköve is. Vö.: Markó 2008.
