Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
228 хин . LI. 146. kép. Sáncmetszetek. 1: XL1II. szelvény, északi metszetfal; 2: XLIII. szelvény déli metszetfal; 3; LI. szelvény nyugati metszetfal építésekor a járószint (balti magasság: 142,10 m). Ez a vékony, égett, hamus réteg egyben azt is jelzi, hogy a vár építése előtt bizonyos tereprendezésre, a gaz felégetésére, elterítésére is sor kerülhetett. Hasonló jelenséget a soproni sáncnál is megfigyeltek.943 Ez alatt a réteg alatt, 370 cm mélységben, a sáncépítést megelőző település 2 házát sikerült feltárnunk (7., 9. ház, balti magasság: 141,40 m). A 7. ház omladékai között elhelyezkedő magrétegben egy 24 cm átmérőjű, kővel körülrakott oszlop nyomát figyeltük meg, amely azonban nem nyúlt bele a ház omladékaiba, így nagy valószínűséggel nem is tartozhatott ahhoz. A házak és a sáncépítés járószintje között 30-70 cm feltöltődött földréteg helyezkedett el. A szelvényben vízszintesen nem, függőlegesen azonban igen jól kirajzolódott a sánc szerkezete. A rekeszek sáncirányra merőleges gerendáit találtuk meg, amelyek 60—90 cm távolságra helyezkedtek el egymástól. Ez megfelel a keleti, illetve a nyugati sáncátvágásban megfigyelt rekeszszélességnek. Az egymás feletti gerendák többnyire fehér por alakban maradtak meg. Nyomuk jórészt öszszefolyt, mintha függőleges oszlopok maradványai lettek volna (147. kép). Néhány esetben azonban meg lehetett figyelni az eredeti gerendák korhadt nyomát is. Ezek át-147. kép. A sánc а XLIX. szelvényben lagban 10 cm átmérőjű gömbfák voltak. Vízszintesen, a sánc belseje felé 30-120 cm mélységig tudtuk követni őket. A gerendák itt sem közvetlenül egymáson feküdtek, közöttük 15-20 cm földréteg volt. A szerkezet hasonló részletét figyelték meg az abaújvári944 és a soproni sánc-944 943Tomka 1977, 68, 78. Gádor-Nováki 1980, 49, 7. kép
