Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
I. A Bódva völgye
19 György, mint láttuk, a borsodi vár építési idejét ugyan az államalapítás korára tette, a 10. századi magyar várépítészetet azonban általánosnak tartotta.76 A várakat tipológiai alapon vizsgálva Sándorfi György úgy vélte, a kazettás faszerkezettel erősített, széles talpú sánccal körülvett borsodi vár a 10. századi magyar várépítészet jellegzetes példája.77 A történeti adatok és az 1926-os rövid ásatás eredményeinek ismeretében Nováki Gyula a 10—11. századra keltezte a borsodi várat, megállapítva, hogy építési idejének pontosabb megállapításához nem rendelkezünk kellő információval.78 Bóna István úgy vélte, Borsodvár történetét Györffy véleményéhez hasonlóan lehet rekonstruálni. Első periódusa talán a legkorábbi ispáni váraink közé tartozik, míg második periódusa a többi ispáni várhoz hasonlóan all. század közepén épülhetett. Mivel nem emeltek kőfalat a sáncok tetejére, katonaijelentőségét korán elveszítette.79 Borsod 10. századi eredetét a sáncszerkezet alapján vonta kétségbe Búzás Gergely. Bóna véleményére támaszkodva megállapította, hogy a magyarországi várépítészet kezdetei csak 76 Györffy 1959, 23. 77 Sándorfi 1989, 19-27, Nováki-Sándorfi 1992, 71. 78 Nováki 1975,53. 79 Bóna 1995, 33, Bóna 1998, 42. 1030, a Német-római Birodalommal ápolt kapcsolatok megromlása utánra tehetők. A történeti adatok pedig arra vallanak, hogy mind a nyugati, mind a keleti határszél kazettás szerkezetű várai 1042-1052 között épültek fel.80 „A honfoglalás és kora-Árpád-kori nemzetségfői és ispánsági központok régészeti kutatása” című programsorozat, amelynek feladata a korszak várainak feltárása, építési idejüknek, funkciójuknak meghatározása volt, az 1960-as évek végén, ,70-es évek elején kezdődött.A régészeti kutatásra legalkalmasabb helyeken, Szabolcsban, Somogyváron, Abaújváron és Visegrádon szinte egyszere indult meg az ásatás.81 A mintegy másfél évtizedig tartó munka elsősorban anyagi okok miatt előbb lelassult, majd leállt. Magam éppen ekkor, 1987-ben kezdhettem el a borsodi vár kutatását. Mint említettem, Borsod a mai Magyarország területén az utolsó olyan megyeszékhelyünk, amelynek területe szabadon kutatható. A vár sáncaira és belső területére egyaránt kiterjedő feltárása 1987-1999 között folyt (3. kép). 80 Búzás 2006, 47, 49. 81 Összefoglaló ismertetésük: Bóna 1995, 1998, Wolf 1999a, 2001b.
