Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
187 33. táblázat. Edelény-Borsodiföldvár. Bölény csontméretei (mm) Csont prox.szdiaph.sz. dist.sz. prox.m. diaph.m. dist.m. Radius 117 67 60 35 Metacarpus 75 44 Metatarsus 70 34 45,5 A bölénycsontok közül 4 db (2 db costa, scapula-radius) kivételével a fejrégió, szárazvégtag-régió és az ujjcsont maradványa. A bölény a legnagyobb testű húsvad. II. 15.2.8.2. Gímszarvas - 405 db A húsvadak közül - a vaddisznó után - a második leggyakoribb vademlős a gímszarvas, az összes vademlősnek 44,35 %-a. Borsod faluból 299 db (73,82%), az ispánsági vár időszakából 106 db (26,18%) lelete ismert. A gímszarvasmaradványok anatómiai megoszlása aszimmetrikus (41. táblázat). Tipikus húsvadnak megfelelően a két végtag csontjai dominálnak: hátulsó végtag 197 db, a mellső végtag 134 db. A fej 25 db, a törzs 35 db, az ujjcsontok száma 14 db. A 8 db agancstöredék közül 2 vetett agancs (a bal oldali szárhossza 310 mm, a szemág vége levágva [10. ház], a jobb oldali agancsszár h. 240 mm, a szemág h. 180 mm, a rózsa két oldalt lehasítva, a koszorú nagy átmérője 60 mm [ispánsági vár, településréteg]), 5 db ágtöredék (2., 10., 14. ház, 8. kern.), 1 db szár „szelet” (ispánsági vár, I. ház). A mellső végtag esetében a csontok megoszlás sorrendje megegyezik a juhokéval, azaz fordított sorrendű, legtöbb a radius (62 db), majd közel fele a humerus (32 db), végül a scapula (25 db) következik. A hátulsó végtagnál a tibia (67 db) és a femur (44 db) mellett a pelvis (9 db) előfordulása elhanyagolható, az astragalus (27 db) és a calcaneus (30 db) száma magas. A gímszarvascsontok testrégiók szerinti megoszlása érdekesen alakul (32. táblázat). A legtöbb csontmaradvány, közel a fele a szárazvégtag-régióból származik (197 db, 48,7%) (akkumulálódási érték 2,27). Az állat bontásakor a csánkizületet alkotó astragalus/calcaneus fele a combrészben maradt. A húsosvégtag-régió mennyisége 134 db (33,10%, akkumulálódási érték 3,08). A fej (6,2%), a törzsrégió (8,6%) és a ujjcsontok (3,4%) előfordulása minimális. A gímszarvashús megoszlásában a lapocka (98 db) részesedése közel háromszorosa a combénak (36 db). A gímszarvascsontok közül 120 db (2,96%) mérhető. A hosszúcsontok között 1 radius (falu, településréteg) volt ép, hosszúsága 276 mm, marmagassága 127,78 cm, ez tehéné volt.858 Az ujjcsontok kivételével a mérhető csontok nemek szerint jól elkülöníthetők: 62 db tehén - 52 db bika maradványa. A csontok méreteit a 34. táblázat mutatja. 34. táblázat. Edelény-Borsodi földvár Gímszarvasmaradványok méretei (mm) Csont db átlag min.max. Humerus dist.sz.13 52,0 70,5 Radius h. 1 276,0 prox. sz.19 61,68 55,0 68,0 dist.m.19 54,23 48,0 62,0 Metacarpus prox.sz. 1 36,0 dist.sz.3 46,5 45,4 47,0 Femur dist. sz.1 77,0 Tibia prox.sz.1 77,0, dist.sz.27 54,53 47,0 62,0 Astragalus h. 17 60,76 55,0 66,0 sz. 17 39,58 36,0 43,0 m. 16 33,59 31,5 39,0 Calcaneus h. 9 135,23 131,0 141,0 sz. 9 43,38 41,0 48,0 m. 9 51,56 47,0 57,0 Metatarsus prox. sz.4 41,75 40,0 43,0 dist.sz.1 50,0 Phalangis I.h. 6 55,75 52,0 61,0 prox.sz.6 22,84 21,0 25,0 prox.m.6 28,17 15,0 18,0 diaph.sz.6 18,25 16,0 21,0 dist.sz.6 21,34 20,0 24,0 Phalangis 11.h. 2 43,0 56,0 prox.sz.2 23,0 prox.m.2 28,0 29,0 diaph.sz.2 16,5 19,5 dist.sz.2 21,0 21,5 A gímszarvascsontok abszolút többsége kifejlett (adultus) életkorú egyedé. A fiatalabb egyedek közül 1 egy évnél fiatalabb (infantilis), 2 fiatal (juvenilis) és 1 kifejlődés előtti (subadultus) életkorú egyed maradványa. II.15.2.8.3. Őz-43 db A harmadik leggyakoribb vademlős, de az összes vademlősöknek csak 4,7%-a. A két húsvad, a vaddisznó és a gímszarvas csontmennyiségének csak a tizede. A lelőhely két időszakában előfordulása azonos, Borsod faluból 21 db, az ispánsági vár időszakából 22 db lelete ismert. A csontok közül a mandibula, a lábszár- és lábtőcsontok, valamint az ujjpercek száma a legmagasabb. A csontok méreteit a 35. táblázat tartalmazza. 858 Vörös 2003.
