Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
181 22. táblázat. Edelény-Borsodi földvár Sertés-marmagasság értékei dbátlag mm mm. - max. marmag. átlag cm min. - max. Metacarpus 5 73,6 69-77 78,3 73,9-82,5 Astragalus 10 40,25 37^12 72,0 62,6-91,2 Calcaneus 4 91,4 70-100,5 85,3 65,3-93,8 A fogazat statusa és a hosszúcsontok csontosodási fázisai alapján a legtöbb csont kifejlett (adultus) egyedé volt. Viszont az állatok között a sertéseknél találhatók legnagyobb számban a fiatal egyedek előfordulása: embrió (foetus) 2 db, újszülött (neonatus) 5 db, 1 évnél fiatalabb (infantilis) 35 db, fiatal (1-2,5 éves juvenilis) 95 db és kifejlődés előtti (2,5-3,5 éves subadultus) 32 db egyed. A csontmaradványok és a caninusok alapján 85 nőstény és 50 hím egyedet sikerült meghatározni. II. 15.2.3.4.1. Patológia Fogazat - egy maxillában (1. ház) és egy mandibulában (vártemplom kerület) kulisszaszerűen torlódott felső és alsó premolarisok figyelhetők meg. Egy mandibula corpusának mindkét oldala deformálódott, a külső oldalon mandula méretű csontdudor sipolynyílásokkal (vár településréteg). Exostosis - egy tibia diaphysisen alakult ki (vár településréteg). II.15.2.3.5. Ló - 421 db A borsodi földváron a három gazdasági haszonállat után gyakoriságban negyedik a ló. Csontmaradványainak mennyiségére jellemző, hogy a 3. leggyakoribb gazdasági haszonállatnak a juh mennyiségének csupán a harmada 421 db, az összes házi emlősmaradvány 4,35%-a. A Borsod faluban 252 db (59,8%), az ispánsági vár időszakából 169 db (40,15%) lómaradvány volt. A lócsontok anatómiai megoszlását a 41. táblázat tartalmazza. A legtöbb csontlelettel a hátulsó végtag rendelkezik 118 db, a törzs 91 db, a fej és a mellső végtag azonos, 86-86 db csonttal képviselt. A ló ujjcsontok száma 9,5% 40 db, az emlősállatok közül a legtöbb. Osszeroppant lókoponya három helyen került elő (6. ház, vár 1. ház, településréteg). A fejrégió 74,4%a 64 db izolált fog. Ezek fiatal (juvenilis) és kifejlett (adultus) egyedektől származtak. A két caninus ménlóé (6. ház, vár, 1. ház). A fogazat microdont. A törzscsontok 62,6%-a (57 db) borda, ezt követi a nyak- (13 db) és a hátcsigolyák (16 db) száma. Van sacrumtöredék. A mellső végtag esetében a legtöbb csont (24 db) a metacarpus és töredékei; a scapula (16 db), humerus (13 db) és radius (17 db) közel azonos számban, a carpalék kis számban találhatók. A hátulsó végtagnál legtöbb a tibia (34 db); fele a pelvis (16 db) és a femur (14 db) maradványa. Hasonló mennyiségben található az astragalus (10 db), calcanesus (8 db), tarsalék (12 db) és a metatarsus (18 db). A terminális csontok száma 40: 38 db ujjcsont, 2 db sesamoideum. A lovak maradványai közül 67 db (15,9%) volt mérhető (23. táblázat). 23. táblázat. Edelény-Borsodi földvár Lócsontok méretmegoszlása (mm) Csont db átlag min.max. Humerus dist. sz. 5 81,00 77,0 86,0 dist. m. 4 80,50 73,0 88,0 Radius h. 1 340 prox.sz. 3 84,67 83,0 87,0 distsz. 5 73,7 69,5 80,0 Metacarpus h. 5 226,8 216,0 235,0 prox.sz. 7 49,78 43,0 55,5 prox.m. 8 33,43 29,0 36,0 diaph.sz. 7 35,07 32,0 38,0 dist.sz. 9 49,61 45,0 54,5 Tibia h. 1 350 dist.sz. 10 71,75 64,5 77,0 dist.m. 10 45,4 41,1 49,0 Metatarsus h. 4 265,12 257,0 269,5 prox.sz. 6 49,00 44,0 54,0 prox.m. 6 42,75 40,0 46,5 diaph.sz. 5 31,3 29,0 33,5 dist.sz. 3 48,67 46,0 51,0 Phalangis I.lat.h. 17 83,73 78,5 93,0 med-sag,h,17 75,12 70,5 82,5 prox.sz. 15 54,24 48,0 61,0 prox.m. 17 36,14 31,0 40,5 diaph.sz 17 34,55 31,0 39,0 dist.sz. 18 44,25 40,0 52,0 Phalangis II.h. 9 43,27 40,5 45,4 prox.sz. 8 53,5 49,0 58,0 prox.m. 8 32,0 30,0 33,5 diaph.sz. 9 44,89 41,0 49,0 dist.sz. 7 49,5 46,0 52,5 A 11 hosszúcsont hosszméretéből854 számított marmagassági átlag érték 139,13 cm (24. táblázat). A marmagasság méretkülönbsége 133,8-144,0 cm. 854 Vitt 1952.
